Virágos sorköztakaróval védhetjük a talajt és csökkenthetjük a kártevők számát a szőlőültetvényekben.
Az elmúlt finanszírozási időszakban 74 ezer hektáron javult a vizes élőhelyek állapota Magyarországon.
Adatok nélkül a legeltetés is csupán tapogatózás a sötétben, precíz tervezéssel viszont messzire lehet jutni.
A hazai bükkösöket fel kell készíteni a klímaváltozásra és annak következményeire.
Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét.
A HUN-REN BLKI kutatói az élőhelyi specializáció, valamint a térbeli és környezeti változékonyság szerepét tárták fel a halközösségek diverzitási mintázatának alakulásában.
Hét éve tartó élőhelyfejlesztési projekt zárult le a Hanságban, jelentősen javítva a terület ökológiai állapotát.
Ezek a legújabb fejlemények az Európai Unió a természet helyreállításáról szóló rendelet kapcsán.
100 ezer hektáron valósult meg a Pannon homoki élőhelyek ökológiai állapotának javítása.
Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára.
A globális felmelegedés csökkenti a vizes élőhelyek képességét az üvegházhatást okozó gázok megkötésére.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
A szakértők szerint a hódok segítségével megmenthető a vizes élőhelyek egy része.
Növekedhet a magyar vadállomány élettere az új uniós Közös Agrárpolitikának köszönhetően.
A jövőben az erdők vízháztartásának megőrzése a klímavédelem egyik fontos eszköze lesz.
A Mecsekerdő Zrt. aktívan védi és kutatja a vizes élőhelyeket, valamint további ilyen területeket is létesít.
Magyarországon már több mint 50 éve rendkívüli jelentőséggel bír a vizes élőhelyek védelme.
Csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja a világon az utóbbi évtizedekben.
Az elmúlt években nemcsak a kerecsensólymok, de a parlagi sarok, a kék vércsék és a túzokok állományai is megerősödtek hazánkban.
Újabb sikeres kisvízi élőhelyek védelméről szóló projekt zárult le.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
