Erős terv látott napvilágot: ez vár Magyarországra a következő 5 évben
A KEHOP Plusz keretében elindult a biológiai sokféleség állapotának korszerű módszerekkel történő nyomon követését megalapozó kiemelt projekt.
A KEHOP Plusz keretében elindult a biológiai sokféleség állapotának korszerű módszerekkel történő nyomon követését megalapozó kiemelt projekt.
A romániai juh- és kecsketenyésztők a kiskérődzők pestise miatt elrendelt korlátozások ellen tiltakoznak.
A folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített fészket helyeztek ki.
Bár ijesztő látvány lehet, a patakokban megjelenő természetes habzás nem jelent közvetlen veszélyt az élővilágra.
Egy ökológiai atombomba, ami szó szerint felzabálja az őshonos állatokat és növényeket a vízben.
Az élővilágot sújtó sokkok következtében a GDP akár 4-7%-kal csökkenhet, a nem teljesítő hitelek aránya pedig 1-3%-kal nőhet.
Az ENSZ 196 tagországának részvételével megkezdődött a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozó.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
A jelenkori klímaváltozás és az élővilágot sújtó emberi hatások alapvetően akadályozzák az élővilág alkalmazkodását.
Amurgébet és márványrákot is találtak a Magyar Haltani Társaság szakemberei a Rákos-patak vízrendszerében.
A madárinfluenza kapcsán Magyarország és Európa egyelőre úgy tűnik, fellélegezhet, de a baj nem múlt el.
A mosómedve hiába cuki, egy idegenhonos faj, amely természeti és gazdasági károkat okoz.
Már a talaj képződése is elképzelhetetlen biológiai aktivitás nélkül és ez a talaj korának előrehaladtával sem változik.
A fagyhiány komoly veszélyt jelenthet a Balatonnak, nagy baj lehet még a magyar tengernél.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
Reneszánszát éli hazánkban a szarvasgombagyűjtés, aminek Közép-Európa legkiválóbb nyári szarvasgomba gyűjtőhelyei a Jászságban találhatóak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segít tagjainak az agro-ökológiai támogatások igénybevételében.
Környezetkímélő terepjárók segítik innentől az erdészek munkáját a Pilisi Parkerdőben.
A beporzók amiatt fontosak, mert az általunk termesztett növények körülbelül háromnegyede kifejezetten igényli a beporzást.
Szabadidős horgászok segítségét kérik a hazai vizek állapotának felméréséhez a kutatók.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.