A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Új gondolkodásmódot és tervezést igényel az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv.
A magyar gazdák nyitottak az innovációkra, és tudatosan próbálják csökkenteni az inputanyag-kijuttatásukat is.
A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
A klímaváltozás hazai és globális szinten egyaránt fokozza a hidrológiai extrémitások előfordulását.
Uniós pénzből, közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Amikor egy növény „szomjas”, a levelei elkezdenek megereszkedni és elveszítik a feszességüket.
A Bereg térségében található Kőris-erdőben különleges vízpótlási műveletet hajtottak végre.
Jelentősen enyhítheti az aszály hatásait egy magyar fejlesztésű öntözővíz-kezelő rendszer.
A rendkívüli aszály és a csapadékhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudnak itthon elégíteni.
A kiinduló 85-86 ezerről 150 ezer hektárra nőtt az öntözött terület nagysága itthon.
A szakminiszter elmondta: a gazdák 176 milliárd forintot kaptak infrastruktúracserére, 65 milliárd forint értékű pályázat jelenleg is nyitva áll előttük.
Az öntözővíz minősége, paraméterei kulcsfontosságúak a növények fejlődéséhez, és komoly hatással lehetnek a terméshozamra.
A parajdi bányakatasztrófa miatt megemelkedett sótartalom okán fokozott figyelemmel kísérik a Maros vízminőségét.
Sokszor már tavasszal is van vízdeficitje a talajnak, azaz az öntözést nem naptárhoz, hanem a környezeti körülményekhez igazodva kell elkezdni.
A dísznövények - ültetésük során - sok törődést igényelnek, de mindig meghálálják a rájuk fordított időt.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
A szeptember végi árvíz következtében baktériumok juthattak a vízbe, így fertőtleníteni kell azt.
Farkas Sándor szerint a KAP 2027-ig tartó időszakában a magyar agrárium fejlesztésére szánt források minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek.
Akinek van módja és lehetősége az öntözésfejlesztésre, annak mindenképpen élnie kellene ezzel.
2026 júniusában a magyar gazdák 101,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
Létezik a növényeknek egy olyan csoportja, amelyeket botanikai értelemben lágyszárúakként tartunk számon, mégis a legédesebb terméseket adják.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
Sokaknak még mindig nem fájt eléggé, de az élelmes gazdák már erre is figyelnek.
