Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Tudnak valamit a magyar méhészek.
Beporzók nélkül üresek lennének a polcok.
Megjósolni sem lehet, meddig lesznek elegendőek az idei mézkészletek.
Minden korábbinál drágább lehet az akácméz idén.
Idén tavasszal már takarmányozni kellett a méheket, hogy életben maradjanak.
Idén komoly harc várható az akácmézért.
Elfagytak az akácosok, brutálisan megdrágult a méz.
Az időjárás csúnyán betett az akácméztermésnek.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
Néhány egyszerű szabály betartásával egész nyáron egészségesen működhet a komposztáló, amely értékes tápanyagokkal gazdagítja a kert talaját.
