A kadmium és cink kölcsönhatásának feltárása új perspektívákat nyit a szennyezett talajok természetes úton történő helyreállításában.
Kínai kutatók új módszert fejlesztettek ki a haszonállatok trágyájában található nehézfémek hatékony eltávolítására.
A 2025-ös szezonra Magyarországon és a környező országokban is kiemelkedően magas aflatoxinszintet mértek a kukoricában.
Az őszi műtrágyázás során a foszfor és a kálium pótlása elsődleges jelentőséggel bír. Aszályos időszakokban különösen fontos, hogy ezek a tápelemek rendelkezésre álljanak a talajban.
A tudatosan megválasztott kezelések hosszú távon a termésbiztonságot és a talaj egészségét is erősítik.
A kukoricát úgy ismerjük, mint foszfor-, kalcium- és magnéziumigényes növény, ugyanakkor a cink, a bór, a kén és a nitrogén is kiemelt szerepet játszik a fejlődésben.
A környezetre való nyomást figyelembe véve, elsősorban a természetes védekezés javasolt, például T-alakú ülőfák kihelyezése.
Visszavonják a cink-oxidot tartalmazó állatgyógyászati készítmények engedélyeit.
Az antibiotikum-felhasználás korlátozása az egész ágazatra hatással lesz.
Rengeteg növény halálát okozza a tápanyagok hiánya.
Kevesebb műtrágya is ér annyit, mint a sok - ha okosan választunk.
A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
Ami elsőre jónak tűnik, másodikra már nem: nőtt tavaly az agrárium kibocsátása, de a termelés valójában csökkent.
Zöld lámpát kaptak a megállapodások, a termelők viszont egyelőre csak a fejüket kapkodják.
A kormány új rendeletet adott ki a 2025-ben ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók átmeneti fizetési moratóriumáról.
A mezőgazdasági termelőket segíteni kell a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és a piaci versenyképességük megőrzésében.
A vontatott és önjáró permetezők intelligens megoldásai nemcsak a vegyszerfelhasználást csökkentik, hanem a kijuttatás pontosságát is növelik.
