2023-ban Magyarországon a csomagolási műanyagoknak mindössze 23%-át sikerül újrahasznosítani az ünnepi időszakban.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
A fogyasztóknak az lehet a legbiztosabb megoldás, ha kerülik az egyszer használatos műanyagedényeket, papírcsomagolásokat.
A mikroműanyagok jelenléte ma már világszerte bizonyított minden környezeti elemben.
A régi irányelv helyébe lépő PPWR célja a fenntarthatóság előmozdítása, a csomagolási hulladék csökkentése.
Jelentős beruházásokat hajtott végre a Kőröstej Baranya és Somogy vármegyében is.
A csomagolóanyagok új korszakát hozzák el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete szerint a kínai méz európai behozatala jelenti az igazi problémát.
Uniós támogatásból fejlesztett a zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó Prémium Kert Kft.
Holnap lép életbe az EPR rendszer, a gyártók és forgalmazók mégsem tudják, hogy mit kell tenniük.
Bővítette kapacitását a Mezőker Kft.
Megkezdődött a KOMETA bővítése.
Műanyag csomagolás helyett ehető bevonat kerülhet a snack uborkára.
Teljesen új berendezéseket telepítettek a pápai gyárba.
Több mint 10 ezer négyzetméterrel bővíti központi telephelyét a cég.
Közel 300 millióból hajtott végre kapacitásbővítő beruházást a Gyulahús Kft.
Május végén nyílt meg hazánk első autós piaca.
Élénkítheti a fogyasztást a húsok jelölése.
2017 óta egy csomagolóüzem is fogadja a kistermelői tételeket
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
