Ma már inkább érdekességnek számít a hajdinás hurka, amelynek készítése még a rizs elterjedése előtti időkből ered.
Napjainkban egyre ritkábban találkozni igazi fateknőkkel, amelyekben annak idején például disznóvágáskor a kolbászt keverték, a húst sózták.
Az ASP hazai megjelenése óta eltelt több mint hat évben sikerült megvédeni itthon a sertéságazatot a járványtól.
A hazai vaddisznó állományban hetedik éve van jelen az afrikai sertéspestis vírusa.
A vágóhidak és a húsfeldolgozók még mindig nem tudták teljesen beépíteni a megnövekedett önköltségeket a húsok és a húskészítmények átadási áraiba.
Befejeződött a sertéspestisjárvány megfékezését célzó kormányintézkedések elleni gazdatüntetés Horvátországban.
Mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai, mégis alig eszik a magyarok.
Hiába csökken a sertésállomány Magyarországon, a vágások száma évről-évre nő.
Íme, a Brexit nem várt hatása.
Egyre népszerűbb a bértartás Magyarországon.
Az állat helyett saját magát verte fejbe baltával a "böllér".
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.