Fontos rendelet változott meg itthon: ez sok magyar termelőt érinthet
Pontosították az EKÁER-bejelentési kötelezettség alól kikerülő kertészeti termékek körét.
Pontosították az EKÁER-bejelentési kötelezettség alól kikerülő kertészeti termékek körét.
A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből.
Hiába hasonlít az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) és az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), nem ugyanaz.
Az EKÁER nem újkeletű intézmény, minden bizonnyal az erdőgazdálkodók széles körében ismert, azonban fontos az erre vonatkozó ismeretek felfrissítése.
Kiderült, mit intézett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Budapesti Nagybani Piacon.
Alapvető élelmiszerek értékesítésén nyerészkedő bűnszervezetre csapott le az adóhatóság.
Módosítaná a Kamara a mezőgazdasági gépek közúti közlekedésének szabályait.
Szükséges lenne a súlytolerancia emelése és az EKÁER rendszer módosítása.
Mintegy 10%-kal nőtt a sertéshúsfogyasztás 2016 óta, pedig még drágult is.
Az M1-esen ellenőriztek.
Nem stimmeltek az ekáer és az adóbevallás adatai.
Az EKÁER segítségével derült fény az adótartozásra.
Alagsori garázsban működött a húsüzem.
Súlyos pénzekbe kerülhet a figyelmetlenség, akár vissza is tarthatják a járművet.
A mezőgazdasági vontatók nem minősülnek gépjárműnek.
Hét tonna jelöletlen árut semmisítenek meg.
Elrendelték a termékek megsemmisítését.
Áfacsökkentésre lenne szükség a tojáspiacon is.
Most egy szabolcsi nagykereskedőt buktattak le.
Nem foglalkoznak az 5 százalékos tejáfával.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.