Tömeges madármérgezés történt Pest vármegyében, emberre és háziállatokra is veszélyes méreg végezhetett egy fokozottan védett parlagi sassal.
Az alig 10 grammos jeladók segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal.
Évente 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma.
Nemcsak a növényzetben, a vadállományban is felbecsülhetetlen károkat okozott a tűz Vas vármegyében.
Orvhalászokat fogtak el a hatóságok, tetemes mennyiségű elpusztult halat találtak náluk.
Több államban is elpusztultak a madárinfluenzával fertőzött szarvasmarhák Amerikában.
A jelentések szerint legalább 5-10 évbe telhet a Nova Kahovka-i víztározó helyreállítása.
Tűz ütött ki egy somogyszobi állattartó telepen, az esethez nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.
Ezrével pusztultak el a kansasi szarvasmarhák a rendkívüli hőségben.
Rengeteg fa pusztult el az elmúlt két évben.
Nem volna jó, ha mindent kilőnének, ami libaméretű.
Vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon.
A kecskefűz, a nagylevelű hárs és a rezgő nyár közül kerül ki a nyertes.
A vadaspark teljes sertésállományát le kellett ölni.
Felborult egy sertéseket szállító kamion Taszárnál.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.