A részletes felmérések kimutatták, hogy a közel 200 mintavételi pont körülbelül felénél teljes kipusztulás történt, kétharmadában pedig az évelő füveknek több mint a fele elpusztult. Csecserits Anikó kifejtette, hogy a Kiskunság alapvetően száraz terület, különösen a homokvidék magasabban fekvő részein. A 2022-es aszály után a füvek még képesek voltak magokat szórni, amelyekből 2023-ban csírák fejlődtek, ám a 2024-es nyári forróság ezek jelentős részét is elpusztította.

Több száz milliós fejlesztés a magyar tónál: mutatjuk, mire költik a pénzt

Hamarosan megkezdődik a Szegedtől nem messze található Csaj-tó ökológiai állapotának javítása.

Jelenleg nagy területek maradtak növényzet nélkül, ahol hiányoznak a domináns fűfajok. Csak azok a növények élték túl a szélsőséges körülményeket, amelyek gyökerei mélyre hatolnak a talajba - mint például a báránypirosító, a homoki imola vagy a mezei üröm -, illetve az egyéves, gyors alkalmazkodóképességgel rendelkező fűfélék. A kutató aggodalmát fejezte ki, hogy Kiskunhalastól délre már megjelent és terjedni kezdett egy Amerikából származó évelő fű, a homoki prérifű, amely veszélyeztetheti az őshonos fajokat.

Ha elveszítünk egy domináns, őshonos fűfajt, vagy csak visszaszorul a többi növényhez képest, a hozzá kapcsolódó egész közösség is kipusztulhat. Ha pedig elterjed egy új, idegen fűfaj, azzal nem kapunk egy újabb közösséget, hanem sokkal fajszegényebb élőhely alakul ki

- magyarázta Csecserits Anikó.

A szakértő szerint az őshonos növényfajok pusztulása azért is jelent komoly problémát, mert ezek biztosítanak élőhelyet különböző gombáknak, mikrobáknak, talajlakó állatoknak és rovaroknak, amelyek fennmaradása kérdésessé válhat, ha az invazív fajok átveszik a területet.