Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz.
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is megszűnt a tűzgyújtási tilalom.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
2026. június 12-től Budapesten és további 10 vármegyében feloldják a tűzgyújtási tilalmat.
A lehullott eső mennyisége a korábbi aszályos időszak miatt a legtöbb helyen nem volt elegendő a tartós szárazság okozta problémák enyhítésére.
Az erdőkben tapasztalható környezetszennyezésekért már nem a kirándulók a felelősek.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Átmeneti fakitermelési moratóriumot vezetnek be a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű állami erdők egy részében.
Két vármegyében megszűnik péntektől, de az ország többi részén még marad a tűzgyújtási tilalom.
Két egymást követő napon is barnamedvét észleltek az Aggteleki Nemzeti Park területén.
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő Zrt. szakemberei által kialakított vízmegtartó erdei tókákat.
A meleg, nyári, csapadékmentes időjárás miatt északkeleten még mindig érvényben van a tűzgyújtási tilalom.
A kérdésre Karakai Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője válaszolt.
Bár a magyar erdőgazdálkodás eddig is jobbára fenntartható volt, az új környezetvédelmi miniszter szerint további változásokra lenne szükség.
A magyar erdők jövőjéről, a tarvágások korlátozásáról és az állami erdőgazdálkodás újragondolásáról tettek közzé szakpolitikai javaslatot
A csapadékos tavaszi időjárás miatt tömegesen jelentek meg a védett foltos szalamandrák több erdészeti úton is.
Gajdos László környezetért felelős miniszter azonnali hatállyal betiltotta a tarvágást a magyarországi védett erdőkben.
Átalakítják az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó.
Ezt a növényt sokan gyanútlanul összetévesztik a vadon növő petrezselyemmel vagy a vadmurokkal.
A klímaváltozás miatt egyre nehezebb feladat az erdők megújítása, különösen Magyarország legdélibb vidékén, a mecseki területeken.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
