Fenntartható erdőkezelési és klímaadaptációs projekt zárult le sikeresen a gödi Nemeskéri Parkerdőben.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
A túlszaporodott vadállomány miatt kipusztult egy kizárólag a Vértesben előforduló fafaj.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
Az erdők éves szénmérlege a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat mellett kedvező, mintegy 5-6 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg.
A hazai vadgazdálkodás további sikerének a kulcsa az erdők állapotának javításában és az ország fával borított területének növelésében rejlik.
A klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú lehetőségekkel kell válaszolni, mint amilyen az erdőtelepítés.
Brazília terve szerint a legelők helyreállítása és az integrált rendszerek 2030-ig több millió tonna CO2-egyenértékű kibocsátást csökkenthetnek.
Potyó Imre tavaly talált rá a Börzsönyben a különleges süngombára, amelyet a kékóra fényében szakállas szellemként örökített meg.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
Az Imaflora kedden jelentette be az együttműködést, amely tovább erősíti Brazília kapcsolatát legfontosabb kereskedelmi partnerével.
Hazánk az innovatív technológiák és adatvezérelt megoldások alkalmazásával csökkenti az erdőtüzek kialakulásának kockázatát.
A globális erdőirtás csökken, ugyanakkor az erdők továbbra is nyomás alatt vannak.
Egy tanulmány szerint az ausztráliai őserdők már több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek.
Vészesen pusztul az erdőállomány Romániában, az okok között megtalálhatók környezeti és emberi tényezők is.
Nyolc Közép-európai ország csemetetermelőinek képviselői találkoztak 2025. október 8-án Fertőszéplakon.
Az élhetőbb környezet megteremtése érdekében a cél az, hogy hazánk fával borított területe 27 százalékra növekedjen.
Az őszi túrák fokozott veszélyeket rejtenek a kutyák számára, a lehullott avar alatt aktív kullancsok súlyos betegségeket.
Klímaváltozás, élőhelyek átalakulása, és adatalapú erdővédelem a Vérteserdőnél
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
