A WWF Magyarország megbízásából készült országos reprezentatív kutatás rávilágít egy súlyos ellentmondásra.
Az erdőre legtöbben úgy tekintenek, mint a faanyag forrására vagy a túrázások, kirándulások helyszínére, pedig ennél többről van szó.
A városi erdő fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelmi céljainak eléréséhez.
A klímaváltozás új helyzetet teremtett, az eddig megszokott gyakorlatok felülvizsgálatra szorulnak, ebben pedig az erdész szakmának élen kell járnia.
Az úgynevezett „erdei lépőkövek” rendszere egyszerre szolgálja a biodiverzitást és a fenntartható erdőkezelést.
A 2023-as adatok szerint az EU tagállamok túlnyomó többségében az erdők nettó fanövedéke meghaladta a fakitermelés mértékét.
Erdei kisvizes élőhelyek jönnek létre vagy újulnak meg, amelyek segítik a víz helyben tartását és az élőhelyek stabilizálását.
Rengeteg önkéntes vett részt az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. újraerdősítési projektjén.
A napos, száraz időjárás egyre nagyobb területeken kiszárította az avart az elmúlt időszakban, ezért korlátozások jönnek itthon.
A magyar állami erdészeti társaságok 2010 óta megduplázták a folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel kezelt erdőterületek arányát.
Városierdő-szemléletű kezeléssel újul meg a II. kerületi Nyék-oldal erdeje itthon.
Jelentősen javulhat majd az erdőterületek természetességi állapota az Aggteleki Tájegységben.
Az elmúlt két hét napos, száraz időjárása miatt a hatóságok tűzgyújtási tilalmat rendeltek el.
Folyamatosan növekszik a bölényállomány Európában, mostanra már több ezer ilyen állat kóborol a kontinensen.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú, tudatos folyamat, ahol minden döntés évtizedekre meghatározza az erdő állapotát és sokszínűségét.
A tatai Öreg-tó körüli erdősáv Tata egyik legfontosabb védőzónája: hűt, árnyal, szűri a port, és élőhelyet ad a tó kiemelt madárvilágának.
A magyar nemzeti parkok területén folyamatosan zajlanak a természetvédelmi fejlesztések.
Fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagot termeljünk, amik a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók.
Fokozott tűzveszély miatt tűzgyújtási tilalmat rendelnek el két vármegyében is hazánkban.
A védett területeken kitermelt fa döntő részét elégetjük, pedig volna lehetőség a rendszerszintű változásra.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
