Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a tüzek a magyar erdőkre a klímaváltozás miatt.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
Hazánk az innovatív technológiák és adatvezérelt megoldások alkalmazásával csökkenti az erdőtüzek kialakulásának kockázatát.
A világ jelentősen elmarad a 2030-ra kitűzött erdőirtás visszafordítására vonatkozó globális céltól.
A klímaváltozás hatására a következő időszakban "tüzesebbé" válhat Magyarország.
Tavaly nyáron Spanyolország északnyugati Galicia régiójában pusztító tüzek négy ember életét követelték és 330 000 hektárnyi területet perzseltek fel.
Elképesztően nagy méretű földterület égett le az idei év során az Európai Unióban.
Franciaország déli részében a tűzvész és a szőlőültetvények felszámolása együttesen okozza a problémát.
Miközben Törökországban nyugaton erdőtüzek pusztítanak, északkeleten havazás volt.
Az Európai Unió tagállami kérés alapján már több helyszínen megkezdte az erdőtüzek elleni küzdelmet.
Akkora a hőség Olaszországban, hogy már munkavégzési korlátozásokat vezettek be.
A klímaváltozás, az aszályos, forró nyarak, a szélsőséges csapadékeloszlás és a hőhullámok nemcsak az emberek, de az erdők életét is fenyegetik.
A klímaváltozás és a megváltozott tájhasználat következtében egyre nagyobb kockázatot jelentenek az erdőtüzek.
A HungaroMet Zrt. tájékoztatása szerint jelenleg a kanadai erdőtüzekből származó füst és a Szaharából érkező por is jelen van a légkörben.
A légkör magasabb részén található füst megfestette a naplementét a hét első napján.
Az elmúlt napok kánikulája és a csapadékhiány jelentősen növelte az erdőtüzek kockázatát.
Por- és füstfelhő takarja be hazánkat
Már nem csak a mediterrán térség veszélyeztetett, szokatlan helyeken és nem várt időpontokban is fellobbannak a tűzesetek a klímaváltozás miatt.
A klímaváltozás okozta erdőtüzek miatt rekordméretű pusztulást szenvedtek el tavaly a világ trópusi őserdői.
Európát a 80-as évek óta egyre szélsőségesebb időjárás jellemzi, Magyarországon a csapadék egyenetlen eloszlása a legszembetűnőbb probléma.
A kukorica betakarításában egyre nagyobb szerepet kapnak a nagyobb teljesítményre képes, hatékonyabb és a változó körülményekhez jobban alkalmazkodó vágóasztalok.
A szárazföldi növények többsége képes valamilyen mikorrhiza-kapcsolatra, de nem mindegyik.
A tavalyi év azonos időszakához képest jelentősen csökkent a baromfihús ára az idei év első harminchét hetében Magyarországon.
Vaddisznókban igazolták az afrikai sertéspestis vírusát Baranya vármegyében, bővülnek a fertőzött és magas kockázatú területek.
Az előzetes becslések szerint az aszály miatt 600-800 milliárd forintos veszteség várható idén a mezőgazdaságban.
