Az elmúlt száz évben Magyarország erdeinek területe a duplájára nőtt, melyben az Országfásítási programnak nagy szerepe van.
Megfelelő innovációkkal az erdőkre alapozott gazdaság a klímaváltozás hatásainak mérséklése mellett versenyelőnyhöz juttathatja Európát.
Jelenleg nagyjából az ország 22 százalékát borítja erdő, ez pedig körülbelül 2 millió hektár.
A meleg, aszályos időjárást az erdőterületek is megszenvedik, ezért fontos hogy minél több szárazságtűrő fajtát ültessünk.
A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.
A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
A horvát hatóságok szerint gondatlanságából lángolhatott fel a tűz a Biokovo nemzeti park területén.
Kétmillió forint fölé emelkedett a magyar szántóföldek hektáronkénti átlagára 2023-ban.
A sárga rókagomba egy egész Európában elterjedt gombaféle, a Skandináv térségtől kezdve egészen a mediterrán országokig fellelhető.
A tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről hazánkban.
Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli uniós mezőgazdasági politikára van szükség.
A talaj kulcsfontosságú szerepet tölt be a globális felmelegedéssel folytatott harcban.
Az erdő számos fontos haszna nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie.
2023-ban ugyan megállt a drágulás, de jelentős régiós árkülönbségek vannak a termőföldpiacon.
Nem tilos, de a hazai erdőkben komoly szabályokhoz kötött még a gallyak és aprófák összegyűjtése.
Átfogó környezettudatos fejlesztési programot valósít meg az idén a Nádudvari Élelmiszer Kft.
Rengeteg szenet nyel el a növényzet, ezért kulcskérdés az erdőségek megóvása egy elemzés szerint
Jelenlegi költségvetési ciklusban mintegy 310 milliárd forintnyi forrás áll az ágazat rendelkezésére.
Az erdőtelepítések felé terelődhetnek földtulajdonosok a szántóföldi növénytermesztésben.
2023. július elsejétől hatályos az erdőtörvény módosítása, amely fontos változást hoz.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
