Egyre több fajtája jelenik meg itthon is egy egzotikus gyümölcsnek és az egyedszáma is növekszik.
A korábbi évekkel összevetve átlagos terménnyel zárult a betakarítás Magyarországon.
A világ csemegeszőlő-termelése a 2023/24-es gazdasági évre várhatóan több, mint 150 000 tonnával 28,1 millió tonnára emelkedik.
Megjelent az Agronapló Piacorientált kalászos termesztés című kiadványa, amit érdemes lehet elolvasni minden termelőnek.
A KSH adatai szerint júniusban 1,1 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet.
A 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra.
A főbb gabonafélék árcsökkenése ellensúlyozta a növényi olajok, a hús és a cukor jegyzéseinek növekedését.
Májusban az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 20, a behozatalé 6,6 százalékkal lett nagyobb.
A délkelet-európai exportpiacok megnyílása miatt nem csökkent tovább a hagyma ára az osztrák piacokon.
A magyar dinnye kiváló minőségének bemutatását célzó fogyasztásösztönző kampányt indított az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum.
2024-ben 24-25 ezer hektáron termelnek csemegekukoricát Magyarországon, de idén rosszabb termés várható, mint tavaly.
A Huelvából származó bogyós gyümölcsök fő célországai továbbra is Németország és az Egyesült Királyság.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július második hetében.
Egyelőre megosztóak a vélemények a várható hazai hozamokról, de összességében a takarmánytermesztők és az állattartók pozitívan látják a jövőt.
Mivel kevesebb a jó minőségű búza a piacon, ezért biztosan emelkedni fog a liszt ára a Gabonaszövetség szerint.
A nyári szabadságok idején visszaeső kereslet és lefelé korrigáló árak jellemzik a hagyma piacát Ausztriában.
Losó József szerint a költségszerkezet optimalizálása és a beruházások nélkül nincs jövője az élelmiszeriparnak.
Oroszország a borsó Kínába irányuló exportját már megelőzte Kanadát, de esze ágában sincs itt megállni.
Több almatermesztő országban komoly gondokat okozott az időjárás, és ez a termésben is látszani fog.
Nemcsak a világ körtetermelése, de az export is jelentősen nőni fog az aktuális gazdasági évben.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.