A kukorica és a cukor árzuhanása csak részben tudta tompítani a nemzetközi piacokon dráguló búzát és növényi olajokat.
Egészséges étrend mellett nem okozhat problémát az aszpartám jelenléte az élelmiszerekben, üdítőitalokban.
A madárinfluenza egyre több helyen bukkan fel, félő, hogy emberre is átterjed a betegség.
122 millióval többen éheznek a válsághelyzetek miatt, mint 2019-ben - áll az ENSZ jelentésében.
A következő évtizedben egyre kisebb mértékben fogyaszt húst Észak-Amerika és Nyugat-Európa.
Alacsonyabb lett a fontosabb gabonafélék nemzetközi árfolyama, míg a helyi szinten magas élelmiszerárak nehézséget okoznak a rászoruló országokban.
Az 50-es évek óta az óceánok oxigéntartalma közel 2%-kal csökkent, oxigénhiányos halálzónák alakultak ki, ami nem kedvez a tengeri élővilágnak.
Zuhant a búza, kukorica, a növényi olajok és a sajt ára globálisan, míg a rizs, cukor és a húsféléké nőtt.
Drágább lett a cukor, a húsfélék és a rizs, miközben a búza, kukurica, tejtermékek és a növényi olajok ára csökkent.
Egy éve lejtmenetben a nemzetközi terményár-mutató a FAO friss jelentése szerint.
Egy friss kutatás szerint rendkívül sok, itthon is kapható élelmiszer tartalmazhat rovardarabokat.
Tovább csökkentek a globális élelmiszerárak februárban, egyre távolabb kerülve a tavaly márciusi csúcstól.
Bezuhantak az élelmiszer-alapanyagárak a globális piacon, a 2023-as előrejelzések jó szezont ígérnek a gabonák esetében.
Az ENSZ adatai szerint csökkentek az élelmiszerek világpiaci árai januárban decemberhez képest.
Bezuhantak az élelmiszer-alapanyag árak a globális piacon, a FAO élelmiszerár-index alacsonyabb értékkel zárta 2022-t, mint az azt megelőző évet.
Ki kellene aknázni a kölesben rejlő potenciált az emberek és a környezet jóléte érdekében.
Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben, a FAO élelmiszer-alapanyag árindexe csupán 0,3%-kal haladja meg a tavalyi értékét.
Világossá vált, hogy megoldásokat kell találni a csapadékhiányra és az aszályra.
Az automatizálás a mezőgazdaságban fontos szerepet játszhat az élelmiszertermelés hatékonyabbá és fentarthatóbbá tételében.
A globális válságok, a világjárvány, a konfliktusok, a klímaváltozás, az infláció és a nemzetközi feszültségek mind komoly hatással vannak az élelmiszerbiztonságra.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A zöldség hosszú utat tett meg az amerikai őshazából addig, hogy a magyar konyha egyik szimbólumává vált.
Az olívaolaj-ágazat szereplői ma már a gazdasági fenntarthatatlanságot, a növekvő költségnyomást és a jövedelmezőség romlását érzik a legnagyobb kockázatnak.
