A kórokozó már Európa számos országában jelen van, Magyarországon pedig 12 vármegyében és 14 borvidéken azonosították.
Óriási veszélyt jelenthet a magyar élővilágra, ha növényeket hozunk haza a nyaralásból.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége megjelent Villány térségében is, így már 15 magyar borvidék érintett a 22-ből.
A zöldségek és gyümölcstermő növények levelein is gyakran látható bevonattal sokszor lehet találkozni a kiskertekben.
Első alkalommal mutatták ki a hatóságok a rendkívül veszélyes juhhimlőt Románia déli részén.
A kártevő komoly kihívást jelentenek a kiskertekben, különösen a keresztesvirágú növények termesztésénél.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Védekezés nélkül akár 100%-os termésveszteséget is okozhat a szőlő lisztharmat itthon.
A következő napok időjárása kedvező lehet a szőlő rettegett betegségei, a lisztharmat és a peronoszpóra kialakulásához.
A klímaváltozás, a fenntarthatóság és a hatékony növényvédelem iránti növekvő igény új megoldásokat kíván a szőlő- és gyümölcstermesztésben
Magyarországon eddig 45 esetben diagnosztizáltak alveoláris echinococcosist, amelynek terjesztésében jelentős szerepet játszik a vörös róka.
Május elején rendezték meg az FAO Európai Ragadós Száj- és Körömfájás Bizottságának közgyűlését.
Több mint 400 kilogramm busa pusztult el az Akolszögi Holt-Tiszában, ahol másfél hónapja bomlanak a parton.
Eltörölte Magyarország a szomszédos országokra kivetett húsimporttilalmat, a Gerecse 50-et is engedélyezik.
A szőlőültetvények egészsége és hozama számos tényezőtől függ, beleértve a környezeti hatásokat, valamint a kórokozók és kártevők jelenlétét.
Már április végétől, de leginkább májustól sokak számára ismerős a kertek és parkok felett zümmögő májusi cserebogár.
A járványügyi protokoll értelmében a telepen található mintegy 18 ezer hízósertés teljes állományát el kell pusztítani.
A hatóságok megkezdték a mintegy 18 500 hízósertés leölését a Lévai járásban található Alsószemeréden.
Az első állat már márciusban elpusztulhatott, miután a szarvasmarhák nem jutottak takarmányhoz.
Közben a nyugat-nílusi láz már évek óta jelen van, és a szakemberek megkezdték a szúnyogok rendszeres vírustesztelését.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
