Alacsonyabb lett a fontosabb gabonafélék nemzetközi árfolyama, míg a helyi szinten magas élelmiszerárak nehézséget okoznak a rászoruló országokban.
Habár jelenleg a magyar élelmiszerek 95 százalékát Európába exportáljuk, komoly piacuk lehetne Ázsiában, a Közel-Keleten, és Afrika egyes régióiban is.
Zuhant a búza, kukorica, a növényi olajok és a sajt ára globálisan, míg a rizs, cukor és a húsféléké nőtt.
2023-ban már nem megy ritkaságszámba, ha egy étteremben, sőt, mi több, a saját konyhánkban is felkerül egy-egy különleges hússzelet a tányérra.
Drágább lett a cukor, a húsfélék és a rizs, miközben a búza, kukurica, tejtermékek és a növényi olajok ára csökkent.
Bezuhantak az élelmiszer-alapanyag árak a globális piacon, a FAO élelmiszerár-index alacsonyabb értékkel zárta 2022-t, mint az azt megelőző évet.
Stabil maradt a globális élelmiszerár mutató októberben, a FAO által nyomon követett élelmiszer-alapanyagok jegyzése csökkent, kivéve a gabonáké.
Fél éve csökken a FAO élelmiszerár-index, de vajon meddig tarthat még ez a folyamat?
Elképesztő, ami a németeknél történik, továbbra is az átlagos infláció alatt van a gyümölcsárak növekedése az országban.
1976 óta nem volt ilyen drágulás ezen a téren.
Közelíti a 10%-ot az élelmiszerek inflációja a németeknél.
Rekordszámú kiállító a dubai élelmiszeripari szakkiállítás magyar standján.
Itt áll feketén-fehéren.
Már a nyolcadik egymást követő hónapban jegyzett fel növekedést a FAO.
Tavaly az elmúlt három év legmagasabb átlagát produkálta az élelmiszerárindex.
Fordult a kocka.
Itt vannak a legfrissebb számok.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
