A Dunában élő tokfélék élőhelyeinek feltérképezésében vesz részt a Széchenyi István Egyetem.
Rekordméretű, 231 centiméteres harcsát fogott a Fertő-tavon Zsoldos Márton és testvére.
Magyar kutatók új, környezeti DNS-alapú módszert fejlesztettek ki a Balaton halállományának monitorozására.
Öt védett halfajt azonosítottak a Duna komárom-esztergomi szakaszán, köztük a botos kölöntát is.
Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg Magyarország vizeiben, amelyek közül a legtöbb akváriumi díszhal, melyeket tulajdonosaik engedtek szabadon.
Egy új tanulmány szerint a túlhalászat miatt a tőkehalak átlagos mérete a felére csökkent az 1990-es évek óta.
Jelenleg mintegy 11 halfajtára van érvényben fogási tilalom a magyar folyókon, tavakban.
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
Az elmúlt napokban elkezdtek pusztulni a busák a Dunában és a Sugovicában bajai szakaszán.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
Korlátozások léptek életbe a magyar vizeken, jó, ha mindenki tudja, meddig tart a tilalmi időszak.
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
Egy olyan különös, eltorzult külsejű halat talált egy horgász Délegyházán, amit egyszerűen nem tudott hova tenni.
Február 3-án, hétfőn fogási tilalom lépett életbe a csukára a magyarországi vizeken.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
Tovább terjed a Tiszában az utóbbi idők egyik legkellemetlenebb idegenhonos hala.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) ebben az évben is közönségszavazással kíván dönteni arról, hogy melyik halfajunk legyen jövőre az "Év hala".
Hiába csökken évek óta az uniós halászati ágazat, a spanyolok még mindig az élen járnak benne.
Évszázados népi hagyományok és a vallási szertartások része az új kenyér.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
A kertekben élő csigák, közülük is kiemelten a meztelen csigák nagy károkat tudnak okozni az egész tenyészidő során.
Nézzük, milyen praktikákkal hosszabbíthatjuk meg a tenyészidőt, és hogyan védekezhetünk az őszi betegségek ellen.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.
