Az AKI megújította a hazai halgazdálkodási adatgyűjtés keretét, és hatékonyabb adatgyűjtési és elemzési rendszert alakított ki.
A hazai szükségleteket bőven fedezi a 16 ezer tonna élőhal, de az exportpiacokra kevesebb jut.
Az összes hazai halfogyasztás 40 százaléka realizálódik az év végi ünnepi időszakban.
Az idei évben is biztosított a kiváló minőségű magyar hal a karácsonyi asztalokra.
Lévai Ferenc szerint a 2024-es év sem alakult jól, az ágazat problémái évek óta súlyosbodnak, versenyhátrányba kerültünk a szomszéd országok tógazdaságaival szemben.
Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.
Hiába reménykedtek a csodában, végül 2023-ban is közepes évet zárt a magyar halágazat.
Bőséges halkínálattal találkozhatnak a vásárlók karácsonykor, a csapadékos időjárás és az olcsóbb takarmány jót tett a halgazdaságoknak.
Az európai uniós tagállamok haltermelése, bár szépen fejlődik, nyomába se ér Norvégiának.
Több milliárd forintnyi krízistámogatás áll a halgazdálkodási ágazat rendelkezésére.
A magasabb értékesítési árak miatt mérsékeltebb az érdeklődés a hal és haltermékek iránt.
A szakember szerint fenntartható fejlődés helyett lassú haldoklásra van ítélve a halászati ágazat Magyarországon.
3,1 milliárd forintos keretösszegű krízistámogatási konstrukciót dolgozott ki és hirdetett meg az Agrárminisztérium.
Közös erővel lépnek fel a magyar halágazat erősítéséért és a halfogyasztás népszerűsítéséért.
A következő időszakban mintegy húsz milliárd forint biztosítja majd a magyarországi halgazdaságok megújulását és versenyképességének növelését.
Már a friss halhúsra is pályázható a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy Magyarországon.
Elfogadásra került a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz, folytatódhat a magyar halgazdálkodási ágazat fejlesztése.
Jön a karácsonyi szezon, egyre több magyar választja a halat az ünnepi étkezéshez.
Az aszály és a vízhiány miatt nagyon nehéz helyzetben vannak a haltermelők Magyarországon.
Nagy István bejelentette: jönnek a fejlesztések.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.