Lehull a lepel: így teljesítettek ezek a magyar termelők
A sok nehézség ellenére nem produkáltak rossz évet a termelők Magyarországon tavaly.
A sok nehézség ellenére nem produkáltak rossz évet a termelők Magyarországon tavaly.
Bár a darazsak nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, egyes fajok elpusztításért akár 5000 és 50 000 forint közötti büntetést is kiszabhatnak.
Magyarország ez EU harmadik legnagyobb zöldborsó-termelője, de csökken a termőterület és egyre rosszabbak a piaci viszonyok.
Minden eszközzel támogatni kell a hazai méhészeti ágazatot, amelyet jelentősen sújtanak az unióba érkező ázsiai importméz hatásai.
A legkelendőbb nyári gyümölcsök nem állnak rosszul idén, ám az elmúlt években bőven akadtak gondok, ami az importon és az árakon is meglátszik.
Zöldebbek vagyunk mint gondolnánk: az online CO2-kalkulátor szerint a magyar agrárium karbonlábnyoma csupán harmada a nyugat-európainak.
A PRÍMA és CBA üzleteiben továbbra is a piaci ár alatt fogják kínálni az egyes élelmiszereket.
Javában tart a meggyszezon, a szélsőséges tavaszi időjárás miatt azonban az előző évek átlagánál kevesebb termés várható.
Magyarországon az utóbbi években 6 és 12 ezer hektár közötti termőterületen, mintegy 180-300 ezer tonna burgonyát termeltek.
Bár a külföldről származó rendszerint marokkói vagy görögországi dinnyével márciustól már találkozhattunk az üzletek polcain, sokan várják a hazai dinnyéket.
A nyúlhős régen nagy népszerűségnek örvendett itthon, ma már viszont alig keresik a magyar vásárlók.
A tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről hazánkban.
Két hét után még mindig elképesztően drága az újtermésű sárgarépa az osztrák piacokon.
Nem mindegy, hogy hogyan vásárolunk dinnyét, jó pár dologra érdemes lehet odafigyelni.
Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.
Olcsó import tojásokkal veszélyezteti a magyar piacot a Penny Market a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint.
Az előző években tapasztaltnál kisebb termés várható, hazai és európai szinten egyaránt, ami keresleti piacot eredményez.
Az utóbbi években jelentősen megcsappant a hazai hattyúállomány, de sok más madár is veszélynek van kitéve.
A levéltetvek mellett nagy kártételre képesek a különböző legyek, lepkék és molyok lárvák is.
Az átlagosnál kicsivel nagyobb termésmennyiségre számíthatunk az idén a cseresznye esetében.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.