Komoly fejtörést okozhat az embereknek, hogy az őszi avarral, és a metszések után maradt zöldhulladékkal mit is kezdjenek.
Így segítenénk elő az élelmiszerveszteség és -pazarlás csökkentésével kapcsolatos ismeretek, kutatások és legjobb gyakorlatok cseréjét.
A megkérdezettek 70 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert - ezek sok esetben még fogyaszthatók lennének.
Az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy teljesítsék a hulladékgyűjtési és újrafeldolgozási célokat.
Hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe.
A kormányrendelet, amely a levegő védelméről szól, egyértelműen kijelenti, hogy tilos a tarlóégetés.
Közel 500 friss termékre már nem lesz rányomtatva a lejárati dátum, melynek célja a pazarlás csökkentése.
A földrajzi árujelzőkkel tudjuk a magyar termékeket megkülönböztetni és védeni is, ezt a továbbiakban is nagyon fontosnak tekinti hazánk.
A magyar élelmiszergyártók költségek terén nem tudnak versenyezni külföldi versenytársaikkal.
Jelentős mértékben csökkentenék a döntéshozók a csomagolási hulladék mennyiségét az EU-ban.
Hazai szennyvíztisztítók mikroműanyag-méréseinek eredményeit mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
A kötelező akciók miatt a mai napig vannak olyan termékek, amelyeket 15%-os veszteséggel értékesítenek az üzletek.
A háztartásokban keletkezett hulladék 65 százalékának újrahasznosítása a cél Békés megyében.
Az élelmiszerpazarlás általában akkor fordul elő, amikor az emberek túl sokat vesznek, és nem használják fel az összes ételt.
Az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, legfeljebb 100 ezer forintos bírsággal büntethető.
Megérkezett a pontosítás a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezettek köréről.
Az Eurostat közlése szerint az EU-ban 513 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2022-ben.
Fontos,hogy a termelésbe fektetett pénz és energia ne vesszen el a rossz tárolási technológia miatt.
Idén is szervezetten gyűjtik és hasznosítják a fenyőfákat a Budapesti Közművek munkatársai.
Gyógynövénykomposztálás: a fenntarthatóságot szolgáló szabadalom született a Széchenyi István Egyetemen.
Radikális változásokat hozna az agrárkamara működésében a testület átvilágításáért felelős kamarai biztos.
A fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra.
Komoly kihívásokkal telt az elmúlt egy év a tejipar számára, az EU-ban a növekvő tejtermelést jelentős árkorrekció követte, miközben a késztermékek ára is visszaesett.
Nemcsak drágult a termék az unióban, de a harmadik országokból származó behozatal is drasztikusan megugrott.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
