Az élelmiszer-pazarlás jelentős környezeti károkat okoz: a hulladékból származó metángáz-kibocsátás 25-ször károsabb a szén-dioxidnál. A szakértők szerint ha az élelmiszer-hulladék egy ország lenne, az Egyesült Államok és Kína után a harmadik legnagyobb környezetszennyező lenne.

Emellett jelentős víz-, energia- és földpazarlással is jár, valamint hozzájárul az erdőirtáshoz és az élőhelyek pusztulásához.

Az emberi találékonyság azonban megoldást kínál: egyre több vállalkozás foglalkozik az úgynevezett 'upcycling' módszerrel, amely során az élelmiszer-hulladékot értéknövelt termékekké alakítják.

Botrány: a megtermelt élelmiszer harmadát kidobjuk

Ma van az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem nemzetközi világnapja - egy globális probléma, amely még a szegény országokat is érinti.

A kutatások szerint számos, hulladéknak vélt élelmiszer még tápanyagokban gazdag és fogyasztható, sőt bioüzemanyagként, trágyaként vagy építőanyagként is hasznosítható.

Több sikeres példa is bizonyítja az élelmiszer-hulladék hasznosításának életképességét. A ReGrained nevű vállalat a sörgyártás melléktermékeit müzliszeletekké és snackekké alakítja, az Imperfect Foods a 'csúnya' zöldségeket és gyümölcsöket hasznosítja újra, míg a brit Toast Ale felesleges kenyérszeletekből készít sört.

Ez utóbbi már több mint 2 millió szelet kenyeret mentett meg a kidobástól.

Indiában például a konyhai hulladékgazdálkodás támogatja a bioüzemanyag-termelést, emellett komposztálással és biometanizációval is foglalkoznak. Nigériában azonban még sok a tennivaló, bár már elindultak kezdeményezések a hulladék újrahasznosítására.

A szakértők szerint a megoldást a köz- és magánszféra együttműködése jelentheti. Fontos lenne, hogy az államok támogassák a fiatalok képzését ezen a területen. Példaértékű a nigériai Covenant Egyetem kezdeményezése, amely már 2014-ben elindította hulladék-újrahasznosítási programját, többek között az élelmiszer-hulladékok komposztálására fókuszálva.