A külkereskedelmi termékforgalom egymilliárd eurós többlettel zárt októberben itthon.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
Októberben a kivitel volumene 3,0 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 2,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 2,2 százalékkal nagyobb, míg a behozatalé 18 százalékkal kisebb lett.
Így áll jelenleg az agrártermékek külkereskedelme az attasék beszámolója szerint.
Több mint 600 millió euróval kevesebb volt a szektor aktívuma 2023 első felében, jelentősen nőtt a gabonaimport.
A cékla kilója még mindig pár száz forintért kapható a piacokon, ennek ellenére nem fogyasztunk belőle túl sokat.
A tavalyi évben romlott a zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmi mérlege Spanyolországban.
Stratégiai szerepet kapott a mezőgazdaság.
Elképesztő pénzek és lehetőségek vannak benne.
Főleg Németországba kerül a magyar szilva.
Közel kétszer annyi káposztát importál Magyarország, mint amennyit exportál.
2005 és 2019 között nagyot nőtt a sertéshús importja és exportja is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.