Decemberben 333 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, a kivitel volumene 3,8%-kal, a behozatalé 7,9%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.
Októberben a külkereskedelmi áruforgalom aktívuma 713 millió euró volt, az egyenleg 178 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten.
Jócskán elmaradt Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlete az idei év első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest.
Júliusban nagyobb mértékben nőtt az élelmiszerek behozatalának volumene, mint a kivitelé.
Májusban 739 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, a kivitel és a behozatal volumene is nőtt itthon.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 13 százalékkal, a behozataláé 2 százalékkal csökkent áprilisban.
A külkereskedelmi termékforgalom egymilliárd eurós többlettel zárt októberben itthon.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
Októberben a kivitel volumene 3,0 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 2,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 2,2 százalékkal nagyobb, míg a behozatalé 18 százalékkal kisebb lett.
Így áll jelenleg az agrártermékek külkereskedelme az attasék beszámolója szerint.
Több mint 600 millió euróval kevesebb volt a szektor aktívuma 2023 első felében, jelentősen nőtt a gabonaimport.
A cékla kilója még mindig pár száz forintért kapható a piacokon, ennek ellenére nem fogyasztunk belőle túl sokat.
A tavalyi évben romlott a zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmi mérlege Spanyolországban.
Stratégiai szerepet kapott a mezőgazdaság.
Elképesztő pénzek és lehetőségek vannak benne.
Főleg Németországba kerül a magyar szilva.
Közel kétszer annyi káposztát importál Magyarország, mint amennyit exportál.
2005 és 2019 között nagyot nőtt a sertéshús importja és exportja is.
A fa csomagolóanyagok kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt faanyaga ideális élőhelyet biztosíthat veszélyes, idegenhonos behatolóknak.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel
