Egyre többször bukkannak fel a magyar virágoskertekben itthon a fecskefarkú lepkék.
Idén közel három héttel hamarabb jelentek meg akár tömegesen is a darazsak Magyarországon.
Eljött az idő, hogy védekezzünk a kiskertben a megváltozott, nem ideális körülményekkel szemben.
A konyhakertben általában zöldségeket, gyógy-, és fűszernövényeket tartunk, pedig lehetne mást is.
Már a kisebb kertek is lényegesen hozzájárulnak az oxigénszint növekedéséhez, a madarak, beporzók és más hasznos élőlények védelméhez.
Július végén és augusztus elején egy kis munkával még garantáltan bőséges lehet az őszi termés.
A borbolya bogyója nemcsak ehető, de az egyik legegészségesebb gyümölcs Magyarországon.
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most.
Némi odafigyeléssel a nagy melegeket is túlélhetik a növényeink, mutatjuk, miket érdemes tenni.
A levéltetvek igen gyakori és bosszantó károsítói a díszkertnek és a konyhakertnek egyaránt.
A padlizsán vagy tojásgyümölcs egyre kedveltebb a magyar konyhában, és a kiskertekben is.
Az öntözés megfelelő tervezésével és kivitelezésével annak hatékonysága növelhető, még nyáron is.
A biostimulátorokat és növénykondicionálókat sokan már a kiskertekben is bevetik.
A kiskerti zöldségnövények termésmennyisége nagy mértékben függ attól, hogy milyen tápanyagok, hogyan vannak jelen a talajban.
A hangyák jelentős károkat tudnak okozni kertjeinkben, de bizonyos növények riasztó hatással lehetnek rájuk.
Nem kell rögtön méreghez nyúlnunk, ha meg szeretnénk védeni a kertünket a betolakodóktól.
Helyes talajápolással a termés mennyisége és minősége is növelhető, érdemes odafigyelni rá.
Itt a nyár a nyakunkon, ezzel együtt színesedik kertünk élővilága is, nem csoda, ha felbukkannak a legkülönböző fajta bogarak, rovarok is.
Sok a kellemetlen gyomnövény Magyarországon is, ráadásul némelyik kifejezetten veszélyes.
Az ízeltlábú-biomassza csökkenéséért legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés tehető felelőssé.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.