2024. március 1-jétől módosulnak az afrikai sertéspestis mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek.
Az úgynevezett babos disznók régebben gyakoribbak voltak, de még most is fel-felbukkannak a hazai állományban.
A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége szeptember elejétől február végéig több száz kormoránt lőtt ki.
Hiánypótló kutatást mutattak be a MATE-n a dámszarvas európai állományáról és hasznosításáról.
Idén a Balaton teljes partvonalán engedélyezték a falánk halpusztító kormoránok kilövését.
A szakértő szerint nem volt más választás, a veszélyes vadat ugyanis minél hamarabb ártalmatlanná kell tenni.
Az olasz földművelési miniszter üdvözölte a képviselőház döntését, míg az állatvédők tiltakoztak.
Idén is több ezernyi kóbor állatot pusztítottak el a vadászok Magyarországon, de ezen kilövések száma folyamatosan csökken.
Egyre több farkas él Ausztriában, és a következő években várhatóan tovább fog nőni a számuk.
Élőben elemezzük a helyzetet!
Kiderült, milyen volt a mezőgazdaság kibocsátási értéke 2021-ben.
Vadászhatóvá váltak az európai hódok Magyarországon.
A belterületen történő vaddisznókilövés során is be kell tartani a szabályokat!
Több ponton is bejuthatnak a városba.
Nyakunkra nőttek a hódok.
Szépen gyarapodott a magyar nagyvadállomány az utóbbi években.
Hiába növelik a kilövések számát, még mindig óriási a vadkár.
Több mint 100 ezer invazív hódpatkányt vadásztak le Németországban.
Módosult Magyarország ASP mentesítési terve.
Van, ahol most ők állnak nyerésre.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
