Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír.
A környezetvédelemmel foglalkozó újságírók pánikba estek a visszafordíthatatlan károk miatt.
Sokkoló számokra derült fény, módosítani kell a nemzetek klíma- és energiapolitikáját.
Országszerte új mintaprogramokkal folytatódik a városok klímavédelmi-biológiai rendszereiként működő erdők fejlesztése.
Hónapokig, évekig elhúzódó aszályok várhatók, erre mindenkinek fel kell készülni.
Feltárult az igazság: kiderült, milyen árváltozásokat okozhat a klímaváltozás.
Klímapolitika terén mérföldkőnek számít a jogszabály, amelyet vámhatósági szemmel mutat be vendégszerzőnk.
Az EU kész fokozni a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit.
A fenntartható karbongazdálkodásról tanácskoztak az EU agrárminiszterei.
Több mint 100 ország állapodott meg, hazánk viszont a kivételek között van.
Nagyon fontos lépés az állatvédelemért.
Soha nem készült még ekkora közvéleménykutatás a témában.
Megvannak hazánk közép- és hosszútávú energia- és klímapolitikai prioritásai.
2020-tól nő a biológiai összetevők aránya az üzemanyagokban.
Domokos Zsolt az Agrárszektornak beszélt a Cserpes megvásárlásáról, az ebben rejlő lehetőségekről és a tejfeldolgozás kihívásairól.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
Nemsokára lejár a határidő, jönnek az ellenőrzések.
A kutatók először készítettek globális térképet különleges gombahálózatokról, amelyek védelme a jövőben a természetvédelem egyik fontos feladatává válhat.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
