Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka. Az egyezményhez csatlakozó országok kedden közzétett listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Az Európai Unió nevében aláírta az egyezményt az Európai Bizottság is. A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához. Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodást hivatalosan bejelentő keddi felszólalásában úgy fogalmazott: véget kell vetni annak a felfogásnak, amely szerint "az emberiség feladata a természet leigázása".

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Glasgowban kötelezettséget vállalt kedden arra, hogy az uniós költségvetésből 1 milliárd eurót fordítanak a következő 5 évben az erdők védelmére. A világ erdőinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról szóló konferencián Von der Leyen elmondta: az erdővédelem közös felelősség, nemcsak az éghajlat stabilitásának megtartása szempontjából, hanem azért is, mert a világ erdei továbbra is több százmillió embernek biztosítanak megélhetést. A bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra is, az erdőkben és a földeken, csökkenteni kell az ökológia lábnyomot világszerte.

Brutális tüzek pusztítottak idén Európában: mutatjuk, mekkora területen tomboltak

Elképesztő nagyságú terület vált idén a tüzek martalékává Európában.

- jelentette ki.

A felajánlott 1 milliárd euróból 250 milliót a kongói medence őserdeinek védelmére szánják. A COP26-rendezvény első két napján jelen volt és felszólalt Áder János köztársasági elnök is.

A brit kormányfő, Boris Johnson glasgow-i sajtóértekezletén kijelentette: a legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok (G20) hétvégi római csúcstalálkozójáról hazafelé tartva még úgy látta, hogy ha a klímaváltozás elleni küzdelem futballmeccs lenne, az emberiség 5-1 arányú vesztésre állna. Az erdőirtás befejezésére tett kötelezettségvállalásra utalva úgy fogalmazott, hogy az értekezlet eredményeként "véget ér a nagy láncfűrészes mészárlás", és a világ erdőségeinek 85 százaléka az évtized végéig védelem alá kerül. Johnson e kijelentésének előzményeként, a COP26 keddi munkanapján 105 ország képviselői megállapodást írtak alá arról, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát.

Égető problémák a magyar erdőgazdálkodásban: itt a megoldás a súlyos gondokra

Formálódik a szakma kiegyensúlyozott válasza a klimatikus kihívásokra.

Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka. Az egyezményhez csatlakozó országok listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína.
Az Európai Unió nevében aláírta az erdővédelmi egyezményt az Európai Bizottság is. A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához. Ugyancsak kedden széleskörű megállapodás jött létre a résztvevők között a széndioxidnál jóval erőteljesebb üvegháztatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig. Kedd esti sajtóértekezletén Boris Johnson kijelentette, hogy mindezek alapján "óvatosan derűlátó", de hangsúlyozta, hogy a célok eléréséig még nagyon hosszú az út, és óvakodni kell a hamis remények keltésétől.

Fontos részletek derültek ki az új Uniós Erdőstratégiáról: ez történhet 2030-ig

A kormány növelné az erdővel és fával borított területeket.

A brit miniszterelnök elmondta: a karbonsemlegesség elérésén dolgozó országok részaránya a globális hazai össztermékből (GDP) most már meghaladja a 90 százalékot, jóllehet nemrégiben ez az arány még nem egészen 30 százalék volt. António Guterres, az ENSZ főtitkára ugyanakkor a BBC televíziónak nyilatkozva kedden kijelentette: nagyon nehéz lesz teljesíteni azt a nemzetközi vállalást, amelynek célja, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg az 1,5 fokot. Guterres szerint e célkitűzést fenn lehet tartani, de őt nagyon aggasztják a geopolitikai megosztottságok, mindenekelőtt a fejlett és a feltörekvő gazdaságok közötti együttműködés problémái. Hozzátette: a további tárgyalásokon az országok közötti bizalomhiány lesz a legnagyobb akadály. Az ENSZ-főtitkár is úgy vélekedett, hogy még nagyon hosszú út vezet az ésszerű kompromisszum eléréséig. Az állam- és kormányfők a glasgow-i COP26-értekezlet első két napjának csúcstalálkozója után távoznak a skóciai nagyvárosból, és az ülés további szakaszában a kormányok által tett vállalások technikai kidolgozása kerül napirendre szakértők részvételével.