Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír.
A környezetvédelemmel foglalkozó újságírók pánikba estek a visszafordíthatatlan károk miatt.
Sokkoló számokra derült fény, módosítani kell a nemzetek klíma- és energiapolitikáját.
Országszerte új mintaprogramokkal folytatódik a városok klímavédelmi-biológiai rendszereiként működő erdők fejlesztése.
Hónapokig, évekig elhúzódó aszályok várhatók, erre mindenkinek fel kell készülni.
Feltárult az igazság: kiderült, milyen árváltozásokat okozhat a klímaváltozás.
Klímapolitika terén mérföldkőnek számít a jogszabály, amelyet vámhatósági szemmel mutat be vendégszerzőnk.
Az EU kész fokozni a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit.
A fenntartható karbongazdálkodásról tanácskoztak az EU agrárminiszterei.
Több mint 100 ország állapodott meg, hazánk viszont a kivételek között van.
Nagyon fontos lépés az állatvédelemért.
Soha nem készült még ekkora közvéleménykutatás a témában.
Megvannak hazánk közép- és hosszútávú energia- és klímapolitikai prioritásai.
2020-tól nő a biológiai összetevők aránya az üzemanyagokban.
Az EP elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék „a közel-keleti válság miatt megemelkedett műtrágyaárak” uniós gazdákra gyakorolt hatását.
Az idei év időjárása és a változó fogyasztói szokások komoly kihívások elé állították a sertéságazatot, a problémák hatása azonban igazán jövőre mutatkozhat meg.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
