Zambó Péter a budapesti erdők vizsgálatának kedvező tapasztalataival indokolta, hogy a fővárosihoz hasonló tevékenység kezdődhet vidéken is. A kutatást az agrártárca és az Energiaügyi Minisztérium (EM) kezdeményezte, a városierdő-fejlesztési programot pedig a Pilisi Parkerdő Zrt. hozta létre. A hozzájuk tartozó Budapesti Erdészet a rá bízott erdők háromnegyed részét ma már örökerdőként, nem vágásos üzemmódban, folyamatos erdőborítottsággal kezeli - tette hozzá.

Az államtitkár szerint a természeti erőforrásokra támaszkodó megoldások sokat segíthetnek a hőhullámok enyhítésében, a városi erdők gondozását ezért az AM és az állami erdőgazdaságok fontos feladatuknak tekintik. Budapesten egy lakosra 6 négyzetméter park mellett 33 négyzetméter erdőterület jut, ezek összesen 340 ezer tonna szenet tartanak lekötve a vizsgálatok alapján. Ez a mennyiség a közösségi közlekedés éves kibocsátásának több mint a tízszerese, önkéntes karbonpiaci értéke meghaladhatja a 20 milliárd forintot, és évente további 10 ezer tonna szén-dioxidot köt meg. Zambó Péter közölte egyúttal, hogy 2026-ban is lesz erdőtelepítési támogatás, de augusztusban még jelentkezhetnek az önkormányzatok az idei utolsó pályázatra.

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy Európa a világ egyik leggyorsabban melegedő területe, ezen belül a Kárpát-medence különösen sérülékeny. A hőhullámok és a csapadék egyenlőtlen eloszlása egyaránt ezt jelzi, ezért ma már nem a víz mielőbbi elvezetése, hanem a megtartása a legfontosabb feladat - mondta Gondola Csaba, hangsúlyozva, hogy Magyarország jelentős sikereket ért el a fenntarthatóság terén.

A kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége belföldön 1990 óta az európai csökkentési átlagot jelentősen meghaladva majdnem a felére esett, miközben a kormány folyamatosan támogatja a szénmegkötést elősegítő beruházásokat. Az erdők jelentősége ebben a tevékenységben régóta ismert, ezért ma már a városi zöld területek sem csupán turisztikai látványosságokként értékesek, hanem klímavédelmi eszközként is. A fák jótékony hatása helyben érvényesül, érdemes tehát a természetet visszahívni a városi környezetbe - fogalmazott az államtitkár.

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója úgy látja, hogy a környezeti változások gyorsulása miatt új megoldásokra van szükség az erdők kezelésében is. Borovics Attila szerint a mind gyakrabban kialakuló hőszigetek hatására a városokban súlyosabbak a következmények, ám éppen ezért az urbánus környezet olyan tesztüzemnek tekinthető, amely előre jelezheti a jövő folyamatait. A vizsgálatok eddigi eredményei azt mutatják, hogy a környezeti változásokat jelentős mértékben enyhítik a városi zöld területek, beleértve a fasorokat, temetőket és minden erdőszerű képződményt. Egyre világosabb tehát, hogy az erdő mindenütt hatalmas érték, amely az ott élő emberek mindennapi életét kellemesebbé teszi - tette hozzá.