Őrület: ki nem találnád, hogyan űznék el a madarakat a földekről Amerikában
A lézeres madárijesztők jelenthetik a megoldást a kártevő madarak ellen a szántóföldeken.
A lézeres madárijesztők jelenthetik a megoldást a kártevő madarak ellen a szántóföldeken.
Egy friss tanulmány szerint az ökológiai gazdálkodás növelheti a növényvédőszer-használatot a közeli földeken.
Roncsolásmentes módszerrel végeztek őszi búza-fenotipizálást a HUN-REN ATK kutatói.
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok környezeti előfordulását vizsgálták a MATE kutatói.
Olyan jelentős dolog derült ki a brokkoliról, hogy akár meg is változhat róla az emberek véleménye.
Óriási segítség lehet a beporzó rovaroknak a vadvirágos táblaszegélyek telepítése.
Egy több mint 130 éve nem látott levélbolhafajt fedeztek fel újra a HUN-REN ATK munkatársai hazánkban.
A HUN-REN BLKI kutatói az élőhelyi specializáció, valamint a térbeli és környezeti változékonyság szerepét tárták fel a halközösségek diverzitási mintázatának alakulásában.
A HUN-REN ÖK kutatási projektje segít megóvni az élővilágot az ivermektin káros környezeti hatásaitól.
Új magyar labortechnikai módszer segítheti a mézhamisítás hatékonyabb kiszűrését.
A HUN-REN ATK és az MTM kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféregfajt Magyarországon.
Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve.
A HUN-REN ATK kutatói feltárták a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet hatását a Zöld Forradalom során elterjedt kenyérbúzákra.
A kutatók először találtak madárinfluenzával fertőzött emlősöket az Antarktisz közelében.
Egy friss tanulmány szerint a palackozott víz műanyag részecskék százezreit tartalmazza.
Magyar kutatói igazolták, hogy az élőhely-diverzitás hozzájárul a kovaalgák változatosságának fenntartásához.
Ősszel elkészült a Pannon régió növényfajainak jellegeit és tulajdonságait összegző adatbázis.
A HUN-REN ÖK kutatói szerint az átlagos fajválaszok előre jelzik a környezeti változások együttélésre gyakorolt hatásait.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
A kutatók szerint a szélsőséges globális hőmérsékletek valószínűleg 2024-ben is folytatódni fognak.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.