Porviharok söpörtek végig Magyarországon: itt a súlyos hatása
A szaharai porviharok miatt kevesebb energiát termelhetnek az itthoni napelemek.
A szaharai porviharok miatt kevesebb energiát termelhetnek az itthoni napelemek.
Az elmúlt évtizedben drámai mértékben nőtt meg a patkányok száma egyes városokban.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A legfrissebb kutatás szerint a magyar lakosságra nem jelent egészségügyi kockázatot az aflatoxin.
Bár a nők környezettudatosabban gazdálkodók, mint a férfiak, mégis folyamatosan akadályokba ütköznek.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
A hőségnek jobban ellenálló burgonyát hoztak létre amerikai tudósok a géntechnológia segítségével.
A klímaváltozás új kihívások elé állítja a karácsonyfatermesztőket az Egyesült Államokban.
Amerikai kutatók egy új módszert dolgoztak ki, amely napfény nélkül is lehetővé teszi a növények fejlődését.
Az erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
Az új fejlesztés célja a saláta béta-karotin tartalmának jelentős növelése volt.
A Richmondi Egyetem kutatói egy rendkívül érdekes kísérletet végeztek, amelyben vezetni tanították a rágcsálókat.
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából az idén elkészült a Duna-Tisza közi Homokhátság Területfejlesztési Koncepciója és Programja.
A műanyagok helyettesítő bioanyagok is jelentős károkat okozhatnak környezetünkben.
A digitális eszközök már a legelőre alapozott húsmarhatartásban is komoly támogatást nyújtanak.
A szőrmefarmok potenciális veszélyforrást jelenthetnek a jövőbeli világjárványok kialakulásában.
Szőlőültetvények segíthetnek a kutatóknak megálmodni a „klímabarátabb” mezőgazdaságot
Félő, hogy az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen komoly átrendeződését sok faj nem fogja tudni lekövetni.
A kutatók már foglalkoznak olyan alternatív, szabad fiaztatási módszerek kidolgozásával, melyek bevezetése hazánkban is elkerülhetetlen lesz.
A Bodrogban tízszer annyi, 214,8 mikroműanyagot mértek egy köbméter vízben, mint amennyit legutóbb a Balatonban.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.