Elképesztő, mire jöttek rá a magyar kutatók a galambokkal kapcsolatban
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket magyar kutatók vizsgálata szerint.
A növények emlékezőképességének molekuláris hátterét vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói.
Számos rovar populációja csökken, ami a terménymennyiségek csökkenésével jár - ez pedig az emberi egészségre is kihat.
A fotoszintézis biofizikáját vizsgálták szegedi kutatók, akiknek még bőven akad feladata a téma kapcsán.
Az ÖK kutatói kimutatták az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepét.
Drasztikus időjárásváltozást jeleznek az elkövetkezendő évtizedekre az SZTE kutatói.
Ismeretlen, már kihalt rovarfajt azonosítottak a magyar kutatók egy borostyánban.
Úgy tűnik, hogy a laskagomba is segíthet az afrikai élelmezési problémák megoldásában.
Meglepően pontosnak bizonyultak a várható karácsonyi időjárást illető népi hiedelmek.
A kutatók elsőként készítették el a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilját.
A vizsgálatok bizonyították, hogy a melatonin szabályozza a növények fejlődését, valamint különböző környezeti stresszre adott válaszait.
Egy korábban nem ismert, új algafajt fedeztek fel a Víztudományi Kar kutatói a Holt-Tiszában.
Egy friss kutatás alapján az ultrahangok is befolyásolják a növények növekedését és fejlődését.
Új szalámiérlelési technológiát fejlesztett ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Növénytudományi kutatások technológiáját fejlesztették a keszthelyi Georgikonon.
Egy friss tanulmány szerint az alkoholizáló növények jobban bírják a szárazságot.
Az ATK MGI kutatói jelentős eredményt értek el az árpa gombafertőzés okozta válaszreakcióinak kutatásában.
Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában.
A jelenség nem független az emberi tevékenységtől.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.