Az Agrárminisztérium tájékoztatót adott ki a tavaszi fagy által okozott károk esetére vonatkozó tennivalókból.
Mutatjuk, mit kell tudni a kárenyhítési hozzájárulásokról szóló döntések kiküldéséről.
Ezt jó tudni az idei tavaszi fagykárral érintett ültetvények kárenyhítő juttatásának előrehozott kifizetésével kapcsolatban.
Az agrárminiszter az április fagykár miatt az ország teljes területén vis maior eseménynek ismeri el.
A kérelmeket legkésőbb az előírt határidőig kell benyújtani, a Kincstár pedig 2025 március végéig dönt a kifizetésekről.
Fontos információk jelentek meg a 2024-es évi kárenyhítő juttatások igényléséhez.
Feltöltött Agrárkár-enyhítési alap segíti idén a kár sújtotta magyar termelőket.
Megkezdődött a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatások kifizetése Magyarországon.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is november 30-ig lehet benyújtani a 2023. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmeket.
Megjelentek a referenciaárak és átlaghozam-adatok a 2023. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásához.
Nincs sok köszönet az idei évben.
Ezek az időjárási káresemények bejelentésére vonatkozó szabályok.
Indul a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása.
Az érintettek az ország teljes területén részesülhetnek kárenyhítő juttatásban.
Közepes gabonatermés várható Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Más bejelentési szabályok vonatkoznak a téli és a tavaszi fagykárra.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
