Szinte észrevétlenül veszítjük el az énekesmadarat, amely a nádasok egy parányi lakója.
Vörös vércsék számára telepítettek speciális költőládákat a Rákos-patak partjára.
Figyelmeztetik az önkormányzati és állami szerveket, a kivitelezőket és a lakosságot.
Idén bővült a költő békászó sas párok száma a Bükki Nemzeti Park működési területén.
Az MME kiemeli, hogy a költési szezon vége miatt lehet kevesebb madarat látni augusztusban.
Békés vármegyében mintegy 366 pár kezdett költésbe tavasszal, akik közül 320 pár költött sikeresen.
Több mint száz biztonságos műfészek üzemel már itthon a Dunántúlon és Pest megyében.
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások természetvédelmi kárt okoznak, de tehetünk ellene!
A Dunához lehet vinni és ott szabadon lehet engedni a panelházaknál bajba jutott tőkés récéket.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent a hazai fehérgólya-állomány fiókaszáma a tavalyi aszály miatt.
Sárgyűjtőhelyek létesítését javasolja a fecskék védelmében az MME.
Most nem szabad fákat, bokrosokat kivágni!
A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet az MME.
A költési időszak kezdete előtti munkákra hívja fel a figyelmet az MME.
Így támogathatjuk a madarakat a fészeképítésben.
Természetvédelmi károkat okoznak a költési időszakban végzett fakivágások.
Zajokkal és fényekkel károsítjuk a madarak szaporodási képességét.
Az erdők kínálnak menedéket a pillangóknak és a méheknek.
Most van az énekesmadarak költési szezonja.
Mert nagyot álmodni a dunaföldvári tenyésztő.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.