A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
Régiós szinten a gazdaságok küzdenek a csapadékok hiányától.
Hiába változik a talajművelés Magyarországon és világszerte, az ekét nem lehet teljesen kivezetni a szántóföldi növénytermesztésből.
A tavalyi, alacsony forgalmú év után idén sem vár komolyabb fellendülést a géppiacon a Lemken magyarországi értékesítési vezetője.
Van igény a magyar gazdák részéről a legújabb technológiák használatára, már csak a támogatásra várnak.
A szakértők szerint nem biztos, hogy már idén fellendülhet a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon.
A 4 és 6 méter munkaszélességű LEMKEN Solitair DT vetőgép-kombinációk a 2023. évben kerültek kereskedelmi forgalomba és több országban azonnal sikert arattak sokoldalúságukkal, valamint magas szintű „precíziós tudásukkal”.
A kukoricakultúrák utáni alapművelésre több szempontból is a forgatásos művelés a legalkalmasabb
„Olyan mélyen, amennyire szükséges és olyan sekélyen, amennyire lehet”
Nem mindennapi masinát dobott piacra a Lemken.
Önállóan dolgozó robotokkal rukkolt elő két német munkagépgyártó.
A kiszivárgott hírek nagyon biztatóak.
Gyerekjáték a tarlómaradványok bedolgozása
Mi is ott voltunk az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon.
Saját fejlesztésű gépeket mutat be a Lemken.
A bemutatott 24 gépkapcsolat piaci értéke csaknem elérte a 3 milliárd forintot.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
