Egyre fontosabb lehet a szaktanácsadás és a "zöldebb" termelés a gazdálkodóknak itthon.
Szinergikus szemléletmódra van szükség a növényt érő stresszhatások hatékony kezeléséhez.
A termőtalajjal kiemelten foglalkozni kell, ez a termelés alapja, az első számú eszköz.
A kiskerti zöldségnövények termésmennyisége nagy mértékben függ attól, hogy milyen tápanyagok, hogyan vannak jelen a talajban.
A lombtrágyázás egyre elterjedtebb, pedig pár évtizede még csak tüneti kezelésre javasolták ezt.
A növények nem csak a gyökéren keresztül „etethetők”, ismerd meg a lombtrágyázást és a szén-dioxid trágyázást.
Bár a repce vetésterülete komolyan csökkent tavaly óta, az idei állományok igen biztató képet mutatnak.
Érdemes a leveleken keresztül is táplálni a növényeket.
A Szupermenta paprikákat nevelt a Nébih fajtakitermesztő állomásán.
Optimisták a magyar kukoricatermesztők a 2021-es évet illetően.
A lombtrágyázás azonnali segítséget nyújthat a leromlott kondíciójú növényeknek.
Ilyen tüneteket produkál a repcében az egyes tápanyagok hiánya.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.