Új technológia a tehenészetekben: ez segítheti a pontosabb megfigyelést
Új szenzorrendszer segíthet az állattartóknak pontosabban észlelni a betegségeket.
Új szenzorrendszer segíthet az állattartóknak pontosabban észlelni a betegségeket.
Egyre nagyobb népszerűség övezi a MATE és az ABZ Drone Kft. közös drónpilóta képzését
A legfrissebb hírek szerint 4 év alatt mintegy 150 helyet javított a MATE a QS világranglistáján.
Nanoműanyag kolloidok felületén kötött PFAS vegyület együttes toxicitását vizsgálták a MATE kutatói.
Az idei az elmúlt 13 év legmagasabb száma, ami azt jelenti, hogy összesen 129 730-an jelentkeztek a magyar felsőoktatásba.
A kiskertben érdemes kerülni az idegenhonos örökzöldeket, ültessünk őshonos gyümölcsfákat, vadvirágos pázsitot, és kaszáljunk ritkán.
Agrárdigitalizáció 2025 néven indít intenzív szakmai felnőttképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem méltán népszerű Gyümölcsfák metszése új képzési helyszínnel bővült.
Fontos az olyan borászatok kialakítása, amely tiszteletben tartja a hagyományokat, de egyúttal nyitott az innovációra és a fogyasztói igényekre is.
Az élelmiszeripar jövője a fiatalok kezében van, a szabályozási és hatósági munkákban szintén szükség van a fiatal szakemberek tudására.
A kutatás fókuszában a nagy tenyészértékű tej- és hústermelő szarvasmarhák tenyésztéstechnológiájának és takarmányozásának korszerűsítése állt.
Új, hiánypótló képzést indítanak 2025-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
A felsőoktatási felvételi eljárás során plusz pontként is beszámítható dróntechnológiai képzést indít a MATE.
A meddőség és a penészgomba-toxinok közötti kapcsolatot vizsgálják a Semmelweis és a MATE kutatói.
Fenntartható, környezettudatos fejlesztésére 611 millió forint támogatást kapott a Vitafort és a MATE konzorciuma.
Dr. Vona Viktóriával és Prof. Dr. Milics Gáborral beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről
Az erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
A MATE rektora cáfolta a Budai Arborétum sorsával kapcsolatban felröppent híreszteléseket.
A világon elsőként életképes magokat teremtek a MATE holdtalajban elültetett mustárnövények.

Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.