A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a legjobb 27 százalékba tartozik a QS fenntarthatósági rangsorában.
Új, szén-monoxid-lebontásra képes baktériumfajt írtak le a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói.
A vadállatok számára veszélyforrást is jelenthet az erdőbe kihelyezett töklámpás, még ha jó szándék vezérel is bennünket.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) idén harmadik alkalommal hirdeti meg a 2023-ban útjára indított agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzését.
Vajon tényleg egyedül vagyunk a galaxisban? – a MATE kutatója új megközelítést kínál a kérdés statisztikai értelmezésére.
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
Átadták a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) moduláris biogázüzemét Gödöllőn.
Penészgombamérgeket mutattak ki a kutatók a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.
A MATE alá tartozó Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet részt vesz egy Tevetenyésztő és Tevetej-feldolgozó Kiválósági Központ létrehozásában.
Megerősítette több évtizedes együttműködését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Pécsi Tudományegyetemmel.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója fejlesztette ki a világ legpontosabb ENSO előrejelző rendszerét.
A MATE kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs viselkedési összevetésével kapcsolatban.
A MATE-n indult el Magyarország első Haltenyésztő mérnöki mesterképzése
A gyümölcsfajták nemesítése hosszú, türelmet igénylő munka, egy egyre inkább felgyorsuló világban.
Ismét Gyuricza Csaba lett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
Minden évben százmilliárdos a kár, gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban.
Aggasztó hazai eredmények igazolják, hogy a veszélyes anyagok a májban is felhalmozódhatnak.
A mostani fejlesztés célja, hogy Európa legkorszerűbb mezőgazdasági múzeuma jöjjön létre.
Az ágazat jövője nagyban függ attól, hogy képesek-e a gazdák befogadni a fiatalok tudását vagy maradnak a megszokások.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Jelentősen nőtt az új mezőgazdasági gépek beszerzése az idei első negyedévben 2025 azonos időszakához képest.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
