A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) idén harmadik alkalommal hirdeti meg a 2023-ban útjára indított agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzését.
Vajon tényleg egyedül vagyunk a galaxisban? – a MATE kutatója új megközelítést kínál a kérdés statisztikai értelmezésére.
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
Átadták a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) moduláris biogázüzemét Gödöllőn.
Penészgombamérgeket mutattak ki a kutatók a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.
A MATE alá tartozó Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet részt vesz egy Tevetenyésztő és Tevetej-feldolgozó Kiválósági Központ létrehozásában.
Megerősítette több évtizedes együttműködését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Pécsi Tudományegyetemmel.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója fejlesztette ki a világ legpontosabb ENSO előrejelző rendszerét.
A MATE kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs viselkedési összevetésével kapcsolatban.
A MATE-n indult el Magyarország első Haltenyésztő mérnöki mesterképzése
A gyümölcsfajták nemesítése hosszú, türelmet igénylő munka, egy egyre inkább felgyorsuló világban.
Ismét Gyuricza Csaba lett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
Minden évben százmilliárdos a kár, gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban.
Aggasztó hazai eredmények igazolják, hogy a veszélyes anyagok a májban is felhalmozódhatnak.
A mostani fejlesztés célja, hogy Európa legkorszerűbb mezőgazdasági múzeuma jöjjön létre.
Az ágazat jövője nagyban függ attól, hogy képesek-e a gazdák befogadni a fiatalok tudását vagy maradnak a megszokások.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Becslések szerint mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdák a hazai ültetvényeken.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében.
Egyedülálló élménygazdaságot alakítanak ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
