A kutatás fókuszában a nagy tenyészértékű tej- és hústermelő szarvasmarhák tenyésztéstechnológiájának és takarmányozásának korszerűsítése állt.
Új, hiánypótló képzést indítanak 2025-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
A felsőoktatási felvételi eljárás során plusz pontként is beszámítható dróntechnológiai képzést indít a MATE.
A meddőség és a penészgomba-toxinok közötti kapcsolatot vizsgálják a Semmelweis és a MATE kutatói.
Fenntartható, környezettudatos fejlesztésére 611 millió forint támogatást kapott a Vitafort és a MATE konzorciuma.
Dr. Vona Viktóriával és Prof. Dr. Milics Gáborral beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről
Az erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
A MATE rektora cáfolta a Budai Arborétum sorsával kapcsolatban felröppent híreszteléseket.
A világon elsőként életképes magokat teremtek a MATE holdtalajban elültetett mustárnövények.
Magyarországon 2023 augusztusában észlelték először az ázsiai lódarazsat, jelenleg nincs megerősített információnk újabb megjelenésről.
Ez idáig csak hazánk szűkebb környezetére terjedt ki az egyetem oktatási hálózata, ami immáron hivatalosan is tovább szélesedett.
„Élelmiszeripari csomagolás- és címketervezés alapjai” képzés indul a MATE Budai Campusán.
A hosszútávú stratégiai együttműködést egyik fő célja a kulturált borfogyasztás népszerűsítése az egyetemeken.
Mintegy 400-an jelentkeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakirányú továbbképzéseire.
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
Kiemelt fontosságú, hogy a magyar mezőgazdaság termékei minél több ország piacára eljussanak.
Az agroökológiai és agrotechnikai tényezők mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a fajta megválasztására is.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a KSZGYSZ szorosabbra fűzi szakmai kapcsolatait.
Állami elismerést kapott a MATE Georgikon Campusán nemesített Georgikon 10EE szőlő alanyfajta.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Bár sokan ilyenkor azonnal rovarirtóért nyúlnak, nem feltétlenül kell vegyszerekkel felvenni a harcot a büdösbogarak ellen.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
