A jelek szerint a szeptember végi, október eleji időszak sem fog bővelkedni a csapadékban.
Egy csepp eső nem érkezik jó ideig, a melegedés pedig visszahozza a késő nyárias időt.
Egyre több a friss reggel, sok teret nem hagy az időjárás, hogy tartósan visszatérjen a kánikula.
A frontérzékenyekre tehát nehéz napok várnak, a hirtelen jött melegedés megterhelő lehet szervezetünk számára.
Megerősítették, hogy 2026 júliusa átlépte a másfél fokos felmelegedési küszöböt az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Szinte felhőtlen égbolttal várhatjuk a ma esti részleges napfogyatkozást, érdemes lesz résen lenni.
Északnyugatira forduk az áramlás hazánkban, ezért többfelé kell erős szélre készülni.
Míg a jelenlegi hőmérséklet inkább a májust idézi, a jövő héten megérkezik az első tartósabb kánikula.
Rendesen felfrissült a levegő, nyugaton a szélcsendes, tiszta időben 4 fokig hűlt reggelre a levegő.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
Kánikulával indul a jövő hét, majd lehűlés érkezik Magyarországon, érdemes lesz figyelni.
Május első hétvégéje után tovább emelkedik a hőmérséklet, a következő napokban már kora nyárias maximumokra készülhetünk.
Lassan véget érnek a fagyos éjszakák, a melegebb levegővel együtt azonban jelentős mennyiségű szaharai por is érkezhet térségünkbe.
Húsvétkor jórészt 14-18 fok között alakulnak a maximumok, vasárnap és hétfőn pedig már meghaladhatjuk a 20 fokot.
Az Északi-sarkvidék jégtakarója az idei télen nagyon kevesett hízott, az egyik legrosszabb tele volt ez a mérések kezdete óta.
Megvan az idei első 20 fok, Kiskunmajsán pontban délután 3-kor mértek ilyen magas hőmérsékletet.
Egy friss tanulmány szerint Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ, miközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Amikor a konyhakertben a szezon meghosszabbításáról vagy a korai indításról beszélünk, valójában a fizika törvényeit hívjuk segítségül.
Február végére enyhe, tavaszias időjárás vette át az uralmat a Kárpát-medencében.
A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
