Közösségi alapú mintaprojekt indult a Pilisben, amelynek során közel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel.
Fenntartható erdőkezelési és klímaadaptációs projekt zárult le sikeresen a gödi Nemeskéri Parkerdőben.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A klímaváltozás hatására tömegesen pusztulnak a lucfenyők a visegrádi füvészkertben.
Milyen fejlesztéseket hajtott végre a Pilisi Parkerdő Zrt. a Péterhalmi-erdőben?
A 2024-es évben is folytatódik a Beliczay-szigeten két évvel ezelőtt elkezdett erdőfelújítás.
A tűzifacsalók folyamatosan aktívak: ezúttal a Pilisi Parkerdő nevében próbálkoznak
A meleg, aszályos időjárást az erdőterületek is megszenvedik, ezért fontos hogy minél több szárazságtűrő fajtát ültessünk.
Az erdők turisztikai-rekreációs szolgáltatásainak gazdasági értéke kiemelt fontosságú.
2022-ben 2 millió, 2023-ban 2,5 millió facsemetét ültetett a Pilisi Parkerdő Magyarországon.
2023-ban 60 ezer facsemete telepítésével indult el Budapest és környékének egyik legjelentősebb erdőátalakítása.
Budapest klímavédelme, a fővárosiak életminősége szempontjából ezeknek az erdőknek az állapota, jövője az egyik legfontosabb kérdés.
A Pilisi Parkerdő Zrt. elkötelezett a hazánkban őshonos állatfajok védelme mellett.
40 hektáros, komplex környezetvédelmi fásítást valósított meg a Pilisi Parkerdő Zrt.
Próbavásárlás során bizonyosodott be, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. nevével visszaélve akartak csalók tűzifát értékesíteni.
Komoly veszélybe kerülhetünk, ha ezekre nem figyelünk eléggé oda kirándulás közben.
Magyarországon továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az erdőállomány védelmére.
Környezetkímélő terepjárók segítik innentől az erdészek munkáját a Pilisi Parkerdőben.
A terményáraktól, az egyes szektorok jövedelmezőségétől és a kiírt támogatásoktól függ a gazdák gépbeszerzési hajlandósága.
Már 2025 nyarán látni lehetett, hogy gyülekeznek a sötét felhők a tejágazat fölött.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
42 millió helyett csak 27 millió nőt és gyermeket értek el az UNICEF élelmezési programjai a finanszírozás befagyasztása miatt.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
