Van közös nevező az állatvédőkkel? A szigorításból is lehet biznisz
Az új szabályozás még szigorúbb lesz, miközben még a mostanit sem tartatják be rendesen.
Az új szabályozás még szigorúbb lesz, miközben még a mostanit sem tartatják be rendesen.
Az Alföldön minden növény veszteséges volt idén, már a családi vagyont élik fel a termelők.
Tényleg fügére és olajfára kellene lecserélni a hagyományos fajtáinkat?
Az aszály, az erős forint és a takarmányhelyzet romlása is szűkíti a gazdálkodók mozgásterét.
Egyre élesebb a helyzet a magyar mezőgazdaságban, mégis egyre többen választják az agrárpályát.
Ismét negatív rekordot dönt a hazai gyümölcstermelés. Van bármi esély a fordításra?
A hód helyenként komoly konfliktusokat okoz, ezért Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett.
A költségvetés, az emberi egészség és az élővilág szempontjából is lenne kedvezőbb alternatíva.
Élelmezési rendszerünk válságban van, a részmegoldások ideje lejárt a szakértők szerint.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
A miniszter szerint a magyar mezőgazdaság semmilyen formában nem alkalmazkodott a klímaváltozáshoz.
Sokaknak még mindig nem fájt eléggé, de az élelmes gazdák már erre is figyelnek.
Elkezdődött a dunavirág kérészek rajzása, de halálos csapda vár rájuk a folyók mentén.
A talajszerkezet javítása kulcsfontosságú az aszályhatások mérséklésében, vagyis a vízmegőrzés nem pusztán öntözés, hanem talajállapot kérdése is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Nemzetközi szinten már sikerrel alkalmazzák, itthon viszont méltatlanul kevés szó esik róla.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
Egyre többen hiszik azt, hogy az időjárás titkos összeesküvések eredménye, holott ez nem igaz.
A magyar mezőgazdaság nem tekinthető ütésállónak, a változtatásra pedig már nincsenek évtizedeink.
Nemcsak előnyökkel, hanem alkalmazkodási kényszerrel is jár, de így is megéri lépni.

A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.