Az aszály, az erős forint és a takarmányhelyzet romlása is szűkíti a gazdálkodók mozgásterét.
Egyre élesebb a helyzet a magyar mezőgazdaságban, mégis egyre többen választják az agrárpályát.
Ismét negatív rekordot dönt a hazai gyümölcstermelés. Van bármi esély a fordításra?
A hód helyenként komoly konfliktusokat okoz, ezért Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett.
A költségvetés, az emberi egészség és az élővilág szempontjából is lenne kedvezőbb alternatíva.
Élelmezési rendszerünk válságban van, a részmegoldások ideje lejárt a szakértők szerint.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
A miniszter szerint a magyar mezőgazdaság semmilyen formában nem alkalmazkodott a klímaváltozáshoz.
Sokaknak még mindig nem fájt eléggé, de az élelmes gazdák már erre is figyelnek.
Elkezdődött a dunavirág kérészek rajzása, de halálos csapda vár rájuk a folyók mentén.
A talajszerkezet javítása kulcsfontosságú az aszályhatások mérséklésében, vagyis a vízmegőrzés nem pusztán öntözés, hanem talajállapot kérdése is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Nemzetközi szinten már sikerrel alkalmazzák, itthon viszont méltatlanul kevés szó esik róla.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
Egyre többen hiszik azt, hogy az időjárás titkos összeesküvések eredménye, holott ez nem igaz.
A magyar mezőgazdaság nem tekinthető ütésállónak, a változtatásra pedig már nincsenek évtizedeink.
Nemcsak előnyökkel, hanem alkalmazkodási kényszerrel is jár, de így is megéri lépni.
Erősebb piaci pozíciót, kiszámíthatóbb értékesítést és hatékonyabb működést hozhatna.
Sokat beszélnek erről a szakértők, de a gyakorlatban mégsem jutunk egyről a kettőre.
A vendégmunkások munkavállalásáról, az agrárkamara választási rendszerének átalakításáról is szó volt a Kormányinfón.
Az érintett cégek többsége felkészületlenül tart a kibervédelmi határidő felé.
A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
A betakarítás után, de még a kiskereskedelem előtt globálisan az élelmiszer mintegy 13,2 százaléka vész el.
Riasztó képet fest a friss munkavédelmi jelentés a magyarországi munkakörülményekről.
Számos körtefajtának a gyümölcsét nem akkor kell leszedni, amikor már puha és fogyasztásra kész.
