Durvul a helyzet: újabb magyar településen bukkant fel a szörnyű fertőzés
Újabb Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei településen mutatták ki a hatóság szakemberei a madárinfluenzát.
A fácán erdőkben és mezőgazdasági területeken fészkelő, gyomnövények magjait és rovarokat fogyasztó madárfaj. Magyarországon nem őshonos, nem védett, ellenben vadászható.
A fácán (Phasianus colchicus) a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe, ezen belül a fácánfélék családjába tartozó faj. Magyarországra betelepítették, azóta rendszeres fészkelő, nem költöző madár. Hazánkban nem védett, vadászható faj.
A fácán életmódja
A fácán a ligetes erdőket és a cserjések környékét kedveli. Az éjjelt - különösen a havas teleken - szereti a fán tölteni, mert ott biztonságban érzi magát. Vadászok körében nagy volt már a múlt század elején is a kereslet a fácán iránt. A természetes szaporulat pótlására idővel kialakultak a fácán-tenyésztelepek, ahol már mesterségesen, fény- és hőforrásokkal biztosították a szükséges feltételeket.
A fácán elterjedése
A fácán eredeti hazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta nagy részén elterjedt. Először görögök hozták be a területeikre a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, de még Angliába is. Később, mint az egyik legfontosabb vadászható fajt sokfelé meghonosították szerte a Földön, így például az Amerikai Egyesült Államokba, Ausztráliába, Tasmaniába, az Ausztrália partjai mentén található Rottnest-szigetre, Új-Zélandra, a Hawaii-szigetekre, valamint Chile és Szent Ilona területére is.
A fácán táplálkozása
A fácán a ligetes erdőket kedveli, a cserjések környékét, ahol nádas, sásos terület és ivóvíz található. Táplálékát a gyommagvak és ízeltlábúak adják.
A fácán fajtái
A fácánnak több alfaja keveredett a telepítések során, de itt-ott a faji bélyegek még szembetűnnek. Jelenleg a világon 32 alfaját különböztetik meg.
A fácán szaporodása
A fácán erdőkben vagy mezőgazdasági területeken, a talajra rakja fészkét. Egy fészekalja 12-18 tojásból áll, amelyen a tojó 22-28 napig kotlik. A kikelt egyedek mintegy fele kilenchetes kora előtt elpusztul, a felnőttkorig pedig csupán a fácánok mintegy 30%-a jut el. A hároméves kort a fácánok alig 5%-a éri meg, teljes állománycsere ötévente következik be.
Újabb Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei településen mutatták ki a hatóság szakemberei a madárinfluenzát.
A kárigények mértéke számos tényezőtől függ, így a néhány ezer forintos kárértéktől a több százezer forintos esetek is előfordulhatnak.
2023-ban már nem megy ritkaságszámba, ha egy étteremben, sőt, mi több, a saját konyhánkban is felkerül egy-egy különleges hússzelet a tányérra.
Noha a csemetekertek a legtöbb esetben be vannak kerítve, még így is előfordulnak komoly károkat okozhatnak bennük a különböző vadfajok.
Szépen gyarapodott a magyar nagyvadállomány az utóbbi években.
Itt van minden, amit most a baromfi szállításáról tudni kell.
Az idei időjárás 2-3 héttel előrébb jár a megszokottnál, így a szilvaszezon is elkezdődött hazánkban.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
A klímaválság egyszerre több olyan problémát is okoz a mezőgazdaságban, amiből egy is elég lenne.
Aggasztja a FAO-t a madárinfluenza riasztó mértékű terjedése az ázsiai térségben.
A madárinfluenza kapcsán Magyarország és Európa egyelőre úgy tűnik, fellélegezhet, de a baj nem múlt el.
EGYBŐL KETTŐ! - Tények, lehetőségek, megoldások… számoljon a KITE-vel!
Az eltérő évjáratokhoz és szélsőségekhez való alkalmazkodás a kulcs, a fokozott stressztolerancia határozza meg a nemesítési irányokat kalászosban.
2024. augusztus 9. és augusztus 11. között
A gyár fennállásának 60. évében.