Idén sem menekülünk: pocokinvázió jöhet Magyarországon
Tavasszal is védekezni kell a mezei pockok ellen, hiszen már néhány példány is komoly károkat tud okozni.
Tavasszal is védekezni kell a mezei pockok ellen, hiszen már néhány példány is komoly károkat tud okozni.
A rejtőzködő életmódot folytató molnárgörényt választotta 2026-ban az év emlősének a Vadonleső Program.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park a környékbeli vadászok segítségét kérte a nutriák ellen.
A mezei pocok (Microtus arvalis) népessége az utóbbi hetekben ismét erőteljesen növekszik.
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy létezik olyan módszer, amivel a patkányokat távol lehet tartani a portánktól.
A szakértők szerint a mezőgazdasági gyakorlatok, a szabálytalanul kihelyezett pocokméreg mind felelős a hazai őzállomány csökkenéséért.
Aggasztó mértékben emelkedett a patkányészlelések száma Budapesten, júniusban 22 százalékkal több bejelentés érkezett a korábbi évek átlagához képest.
Az utóbbi években egyre gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent az endemikus fajnak számító havasi mormoták állományára.
A ragadós száj- és körömfájás vírusának vektorai lehetnek a szőr, a toll, de akár az ici-pici lábak is.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
A nutria megjelenése a Balaton vízgyűjtőterületén komoly aggodalmakat vet fel, hiszen az állat súlyos gazdasági károkat okozhat.
Sem az emberektől, sem pedig a kamerától sem tartanak a Tatán megtelepedő hódpatkányok..
A Richmondi Egyetem kutatói egy rendkívül érdekes kísérletet végeztek, amelyben vezetni tanították a rágcsálókat.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Komoly pusztítást végeznek a hódok Magyarországon, viszont védett állatról van szó, így nem szabad őket bántani.
A lakosság és az önkormányzatok műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthetik a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését.
Nagy számban jelentek meg a patkányok Magyarországon az ősz beáltával, valamint a nagy mennyiségű csapadék hatására.
Veszélytelenek, betegséget nem terjesztenek a nagyvárosok kertjeiben is megjelent erdei csótányok.
Az állat nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió több országában jelen van és folyamatosan terjeszkedik.
Ausztriában továbbra is gondot okoznak a kártevők a sárgarépa tárolásában, a problémát még mindig nem sikerült megoldani.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.