Jócskán megfogyatkozott a sertésállomány Magyarországon, de egész Európában hasonló tendenciák figyelhetőek meg.
A kutyák nem tartoznak a haszonállatok körébe, de a génmegőrzési stratégiából nem maradhatnak ki.
Hatalmas a bizonytalanság a hazai sertésszektorban, nem tudni, mi vár az ágazat szereplőire.
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
Az idei év kihívása a hatásos cash-flow menedzsment lesz a magyar állattenyésztésben.
Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a Nébih-et.
Kiderült, mennyibe is kerülhet idén tavasszal a sertéshús és a sonka a magyar henteseknél.
Jelentősen csökkent a vágások száma a magyar vágóhidakon, van olyan állat, amely esetében 37%-os visszaesés tapasztalható.
Dán kormányzati tanácsadó szerint kevesebb sertéssültet és több lencsét kell enni a klímacélok eléréséhez.
Bajban vannak a magyarországi állattartók, sokan kényszerülnek az állományuk csökkentésére.
Több tízezer állatot kellett már lelőni a madárinfluenza miatt, ami egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó.
A mangalicahús forgalma még mindig exportfókuszú, jelenleg 60-40%-os a megoszlás az export javára.
Újabb híres élelmiszer, az ibériai sonka válhat a pusztító szárazság áldozatává.
Te tudod mekkora az állattartó gazdaságok tényleges mérete Európában? Itt a válasz!
Raskó György szerint az ársapkás termékek egy része - főleg a burgonya és a sertéshús - nagyon rossz minőségű.
Csúnya világ jöhet a magyar henteseknél, egyre kevesebben veszik ezt a húst itthon.
Mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai, mégis alig eszik a magyarok.
Fekete év volt a 2022-es a francia sertéstartóknak, és ki tudja mi várható 2023-ban.
Bezuhantak az élelmiszer-alapanyag árak a globális piacon, a FAO élelmiszerár-index alacsonyabb értékkel zárta 2022-t, mint az azt megelőző évet.
Hiába csökken a sertésállomány Magyarországon, a vágások száma évről-évre nő.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.