Tematikus vetéstechnológiai nappal indul az idei agrárszezon
Azok a gazdaságok maradhatnak talpon, amelyek képesek hatékonyságot növelni, technológiát váltani és együttműködésben gondolkodni.
A túlélés kulcsa a hozzáadott érték növelése és a beruházások felgyorsítása lehet.
Az elmúlt évek kedvező trendjeit követve idén tovább erősödött a napraforgó-termesztése Magyarországon.
Az agrárium előtt álló legnagyobb feladat a klíma- és piaci sokkokra való felkészülés, valamint az értéklánc hatékonyságának növelése lesz.
Schmidt Péter az erdőgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti kultúrák terén is dolgozik, érdemes megismerni a történetét.
Gyökeresen átalakuló viszonyok között kell talpon maradnia a növénytermesztésnek, a búza lehet az aduász itthon.
A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből.
Főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással az idei aszály.
A magyar agrárdigitalizációs technológiák egyre versenyképesebbek a világpiacon.
A kukorica a búza mellett a legfontosabb szántóföldi kultúrák közzé sorolható hazánkban, szerencsére növényvédelmi szempontból nem problémás.
A gyümölcs még gyorsabban megérik a fán, de a szántóföldi növényekben is gyors folyamatok zajlanak le a száraz, meleg időjárás miatt.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Jelentős ütemben zajlik Azerbajdzsánban a háború sújtotta területek helyreállítása - az ország gabonatermelése hamarosan újabb területek bevonása révén is növekedhet.
A jövő a tudatos, lokális tapasztalatokon nyugvó kutatás-fejlesztésé Magyarországon.
Egyre fontosabb lehet a szaktanácsadás és a "zöldebb" termelés a gazdálkodóknak itthon.
Júniusban felpezsdül az agrárium vérkeringése!
Júniusban felpezsdül az agrárium vérkeringése!
Világszerte megnőtt az érdeklődés a biológiai megoldások iránt a mezőgazdaságban.
Egyre komolyabb szárazság alakul ki a hazai szántókon, a következő hetekben kulcsfontosságú lenne a csapadék.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
