Bár január eleje szokott az év leghidegebb része lenni, idén télen ez az időszak sem hozott komoly fagyokat.
Csilingelnek a balatoni jégtáblák és a következő napokban még tovább hízhat a jég a tavon.
Országszerte derült, szélcsendes tiszta időre ébredhettünk, az erős kisugárzásnak köszönhetően keményebb fagyok is előfordultak.
Keszthelyen 103, Fonyódon, a Várhegyi-kilátón pedig 116 kilométer/órát mértek a mérők.
A La Niña jelenség hivatalosan is beköszöntött, a szakemberek azonban gyenge ciklussal számolnak.
Pest megyében és a Dunántúl északi részén ma viharos szél tombol, keddtől várhatóan jelentősen csillapodik.
Elsőfokú figyelmeztetést adtak ki vasárnapra 2 megyére is Magyarországon széllökés veszélye miatt.
Január 10-én a hajnalt megelőző órákban Budapesten a János-hegyen a legerősebb széllökés elérte a 101,5 km/h-t.
Füzér Várához is megérkezett a szél és a csapadék, pillanatok alatt havas ruhát öltött a táj.
Egyre jobban, többfelé kezd fehéredni a táj Magyarországon, érdemes odafigyelni vezetésnél.
Elsőfokú figyelmeztetést adott ki Magyarországon a HungaroMet széllökés veszélye miatt.
Még két nap jut a januári tavaszból, aztán záporokkal, hózáporokkal, viharos széllel érkezik a lehűlés.
Mondhatni kitavaszodott Magyarországon, a három évvel ezelőtti melegrekord közel van, de nem valószínű, hogy elérjük.
Elsőfokú figyelmeztetést adtak ki hétfőre Magyarországon 4 megyére is széllökés veszélye miatt.
Enyhe, de szeles, összességében nagyon változékony idő várható a jövő héten Magyarországon.
Vasárnap három északi vármegyében is csúszóssá válhatnak az utak az ónos esőzés miatt.
Eső, ónos eső előzi meg a hétvégi nyugalmat.
A fehér karácsony mellett az északi, száraz bukószelek is dolgoztak Magyarországon.
Az előző napokhoz képest igazán meleg levegőt hozott a szél csütörtökön az országba.
Mindenhol jóval hidegebb volt, mint egy nappal korábban, köszönhetően annak, hogy kiderült az ég és leállt a szél.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
