Olyan dolog történt Magyarországon, amire 67 éve nem volt példa
Az országon átvonuló hidegfront erős, viharos széllökésekkel érkezett, ami rekordot hozott a fővárosba.
Az országon átvonuló hidegfront erős, viharos széllökésekkel érkezett, ami rekordot hozott a fővárosba.
Vasárnap reggel mérték a fonyódi magaslati mérőponton a napokban a legerősebb széllökést, 140 km/órát.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Mozgalmas volt a hétfő, a viharok előtt melegrekord, a viharokban szélrekord dőlt meg.
Megdőlt az országos és a fővárosi hajnali melegrekord, valamint a fővárosi szélrekord is.
Január 10-én a hajnalt megelőző órákban Budapesten a János-hegyen a legerősebb széllökés elérte a 101,5 km/h-t.
Megdőlt a fővárosi szélrekord Magyarországon a hét elején érkező melegfront hatására.
Budapesten, a János-hegyen 18,5 m/s (66,6 km/óra) volt a legerősebb széllökés a reggeli órákban, amely új fővárosi napi rekord.
Nemcsak a szélrekordot döntötte meg Boris Magyarországon, szombaton új napi csapadékösszeg rekord dőlt.
Meteorológia: szélrekorddal búcsúzott az október
Megdőlt az országos és fővárosi szélrekord hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint.
Jobb lesz ma vigyázni!
Több mint 50 éves szélrekord dőlt meg a fővárosban.
Hétfőn a fővárosban megdőlt a napi szélrekord.
1985 óta nem volt ilyen.
Durva volt a hétfő.
Nem csak a sebességrekord dőlt meg, de rengeteg eső is hullott.

Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.