A fejlődést részben az egészségügyi szükségletek - különösen a cöliákiával és egyéb gluténérzékenységgel élők számának növekedése -, részben a tudatosabb fogyasztói trendek hajtják. Az ágazati szereplők számára az a legfontosabb kérdés, hogy miként lehet a gluténmentes termékek minőségét javítani úgy, hogy azok ne csupán biztonságosak, hanem ízben, megjelenésben és tápértékben is versenyképes alternatívát kínáljanak a hagyományos élelmiszerekkel szemben - írja a NAK közleményében.
Ilyen élelmiszerek lepik el a magyar boltokat: a legtöbben észre sem veszik
A búza helyettesítése technológiai szempontból nem könnyű feladat, hiszen a glutén felelős a tészták rugalmasságáért és szerkezetéért. Ennek kiváltására szerencsére szélese alapanyagpaletta áll rendelkezésre: a rizs, a kukorica és a burgonya mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az úgynevezett pszeudogabonák, mint a hajdina, a quinoa, az amaránt, a teff vagy a köles.
Az innováció egyik legígéretesebb iránya a természetesebb technológiai megoldások felé mutat. Míg korábban a glutén hiányát elsősorban különböző adalékanyagokkal, kötőanyagokkal és enzimekkel próbálták kompenzálni a gyártók, addig ma egyre nagyobb figyelmet kap a gluténmentes kovászok alkalmazása. Ezek természetes fermentációval készülnek - tejsavbaktériumok és élesztők segítségével -, ráadásul nemcsak a tészta szerkezetét javítják, hanem jobb emészthetőséget és magasabb élvezeti értéket is biztosíthatnak a termékeknek.
Rengeteg a félreértés a glutén, laktóz körül: a szakértő elárulta az igazságot
A fogyasztók részéről nő az igény az úgynevezett funkcionális élelmiszerek iránt is. Egyre keresettebbek a rostban gazdag, magas fehérjetartalmú, probiotikumokkal dúsított termékek. A gluténmentes termékek piacán pedig megjelentek a kifejezetten gyermekek számára készülő élelmiszerek.
A mentes termékek gyártói számára az egyik legfontosabb cél a fogyasztói bizalom erősítése. Ennek alapja az allergénbiztonság és a hiteles tájékoztatás. Ebből a szempontból az egyik legnagyobb kihívás a keresztszennyeződések kezelése és azok megfelelő kommunikációja. A jelenlegi gyakorlatban széles körben elterjedtek a „nyomokban tartalmazhat” vagy „tartalmazhat” jelölések, ami egyszerre okozhat túlzott óvatosságot és hamis biztonságérzetet is a fogyasztók körében. A nemzetközi szabályozás éppen ezért egyre inkább a tudományosan megalapozott kockázatértékelés felé mozdul el.
Külföldön tarol 2 magyar élelmiszer: bekerültek a világ elitjébe
Folyamatban van olyan új útmutatók kidolgozása, amelyek egységesebb allergénjelölést és pontosabb kockázatkezelést tesznek majd lehetővé. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az edukáció szerepét sem, a fogyasztók ugyanis sokszor nehezen igazodnak el a táplálkozással kapcsolatos információk között. A cél, hogy a fogyasztók hiteles információk birtokában, saját egészségi állapotuknak megfelelően, biztonságosan és fenntartható módon hozzák meg táplálkozási döntéseiket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán belül 2024 tavaszán alakult meg a Mentes termékek munkacsoportja, amelynek célja a gyártók szakmai támogatása, valamint érdekeik képviselete a termékkörök szabályozási környezetének alakítása során. A munkacsoportban a gyártók, a kereskedők, a kutatók és a szakértők megosztják egymással a gyártás-technológiai fejlesztési eredményeket, valamint segítik egymást a felmerülő nehézségek kezelésében. Emellett a csoport fontos szerepet vállal a szemléletformálásban és a fogyasztói tudatosság növelésében.
